Az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt az izraeli koronavírus-kabinet csütörtök esti ülésén négy vesztegzárváltozatot vitattak meg a szakemberek és a politikusok. Roni Gamzu professzor, a kormány járványügyi biztosa egy enyhébb vesztegzárat javasolt, de
győzött Benjámin Netanjahu miniszterelnök javaslata egy teljes és szigorú, legalább két hétig tartó országos zárlat elrendeléséről, amelyet egy kéthetes enyhébb korlátozás követhet majd
- áll a jelentésben.
A határozatot még meg kell szavaznia vasárnap a kormány egészének, s el kell dönteniük azt is, hogy jövő szerdán vagy pénteken, a zsidó újév ünnepének beköszöntével lépjenek-e életbe a korlátozások - jelentette pénteken a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A tervek szerint csak a létfontosságú munkahelyeken fognak dolgozni,
a teljes időszakban zárva tartanak az iskolák és az óvodák (a fogyatékossággal élő gyermekek intézményeinek kivételével), de a távoktatás tovább folyhat majd az ötödik osztálytól felfelé.
Az országban mindenki csak 500 méterre hagyhatja majd el otthonát.
Az enyhébb korlátozásokkal tervezett második kéthetes időszakban zárva kell tartania minden szórakoztatóipari és a szabadidő eltöltését szolgáló intézménynek, gyülekezési tilalom lesz, nem lesz belföldi turizmus, és a kiskereskedelmi üzleteknek is zárva kell tartaniuk az élelmiszer- és a gyógyszerellátás kivételével.
Tilos lesz a települések közötti közlekedés, és a magánvállalkozások is csak megszorításokkal dolgozhatnak.
A tervek szerint az egy hónapos zárlat jelentősen lecsökkenti majd az új Covid-fertőzöttek számát, amely jelenleg napi négyezer körül alakul, s véget vethet annak, hogy Izrael jelenleg világelső az egymillió lakosra jutó új járványhordozók tekintetében.
Október közepétől ismét előveszik - és remélhetőleg ezúttal meg is valósítják - Gamzu professzor "jelzőlámpa" nevű tervét, amely a fertőzöttség mértékének függvényében differenciáltan szabályozza majd a települések életét.
A drámai döntést nyolc miniszter támogatta négy ellenében.
Ellene szavazott Jiszráel Kac pénzügyminiszter és Amír Perec gazdasági miniszter, mert a tavaszi zárlat tapasztalatai alapján a lépés legalább tízmilliárd sékeles (mintegy ezermilliárd forintos) kárt okoz az eleve súlyos helyzetbe került gazdaságnak.
Szintén ellene voksolt az ultraortodox Jákov Licman lakhatási miniszter, mert eddig nem sikerült egyezségre jutni a zsinagógák nyitvatartásának szabályozásáról az őszi zsidó ünnepek, az új év, a jóm-kipúr és a szukót, vagyis sátoros ünnep idejére, és ellene szavazott Jizhar Shai tudományügyi miniszter is.
Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék vezére a döntés miatt lemondásra szólította fel a kormányt. Twitter-üzenetében úgy vélekedett, hogy a tervezett újabb zárlat kudarcuk beismerését jelenti, és később sem várható a járványhelyzet javulása, mert nincsenek sem egészségügyi, sem gazdasági tervek a bajok kezelésére, mindeddig a fertőzési láncot felgöngyölítő epidemiológiai vizsgálatok rendszerét sem alakították ki, s ezért a zárlat után újra magasba szökhet a fertőzöttek száma.
A mintegy kilencmilliós Izraelben csütörtökön ismét rekordot döntött az új fertőzöttek száma. A járvány tavaszi kitörése óta 146 542 ember fertőződött meg igazoltan a koronavírussal, jelenleg 33 920 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja. Csütörtökön 4038 új vírushordozót regisztráltak a 45 989 elvégzett teszt alapján. A megvizsgáltak 8,8 százalékának lelete lett pozitív.
A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben február óta 1077-en haltak meg Izraelben. Jelenleg 982 koronavírusos beteget ápolnak a kórházakban országszerte, közülük 489-en súlyos állapotban vannak, és 134 embert kellett lélegeztetőgépre kapcsolni.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!