Nincs sok meglepetés; két nemzetközi dokumentum született eddig az EU és a brexitről döntő Nagy-Britannia között, az egyik a kiválási szerződés, a másik egy politikai nyilatkozat, ami a jövőt próbálja keretekbe foglalni.
A dolgok jelen állása azt mutatja, hogy az unió akkor enged majd a briteknek bejutást az unió piacára, ha vállalja azt, hogy a jövőben bizonyos szabályokat, elsősorban környezetvédelmi, munkavállalási és élelmiszer-biztonsági szabályokat betart - vélekedik a helyzetet elemezve Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
"Ha ezeket megteszi, akkor lehet majd
az elkövetkező négyszer tíz napon beszélgetni arról, hogy mit szeretnének a britek a piacból.
Természetesen kérdés lesz a halászati téma is, az unió továbbra is szeretné fenntartani a jogait" - ecsetelte.
London álláspontja az, hogy szeretne eltérni az európai szabályozásoktól, Boris Johnson brit miniszterelnök nem fél attól, hogy vámok és kvóták lépjenek életbe akkor, ha nincs megállapodás a felek között.
A tárgyalásra tíz hónap van, tíz munkacsoportban zajlik a munka, de Gálik Zoltán szerint egészen biztosan nem elég az idő egy átfogó kereskedelmi, szolgáltatási, közbeszerzési egyezmény megkötésére. De egyebekről is szó van: szolgáltatásokról, közbeszerzésekről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, megannyi szabály összehangolásáról, ilyenekről más esetekben évekig, évtizedekig szoktak tárgyalni. Persze annyi előnye most van ehhez képest az Egyesült Királyságnak, hogy a jelenlegi jogrendszere harmonizált az EU-val, ám épp ezektől fog eltérni.
Ráadásul - mint Gálik Zoltán rámutat - ezúttal nincs semmiféle modellszerződés, amit ajánlhatna az Egyesült Királyságnak, a korábbi szabadkereskedelmi szerződések (például Kanadával, Dél-Koreával, Japánnal, vagy tárgyal az EU Ausztráliával, Új-Zélanddal) ugyanis mind csak egy jól meghatározott területre vonatkoznak, korlátozott piacra jutást engednek csak.
Az ír határkérdést mindkét fél megoldottnak tekinti, egy nemzetközi szerződés rendelkezik ugyanis arról, hogy az északír terület része marad az európai közös piacnak, sőt a vámuniónak is, a kilépésről pedig csak az ottani parlament dönthetne.
Amennyiben nem lesz megállapodás az év végéig, Gálik Zoltán szerint a következők történhetnek:
- 1-2 éves hosszabbítás jön - ezt Boris Johnson nem szeretné;
- megállapodás nélkül vámok, kvóták léphetnek életbe a felek között, nehezítve az eddigi hétköznapokat és gazdasági életet.