Nyitókép: Pixabay

Megoldásokat sürgetnek az iskolai agresszióval szemben – Amerika a fegyverviselést választotta

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2019. május 2. 22:07
Az Egyesült Államokban ezentúl fegyvert viselhetnek a floridai tanárok az órákon, ha elvégeznek egy kiképzést. Ezt a lehetőséget az iskolai mészárlások miatt iktatta törvénybe az állam. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértők szerint az amerikai és a magyar kultúra óriási különbségei miatt itthon elképzelhetetlen egy ilyen megoldás, és nálunk a tengerentúli vérengzésekhez hasonló bűncselekmények is nagyon ritkák, de ez nem azt jelenti, hogy a magyar tanároknak és diákoknak nem kell még sokat tanulniuk az önvédelemről.

Tavaly februárban a Maimihoz közeli Parkland egyik középiskolájában a 19 éves Nikolas Cruz, az intézmény kicsapott diákja egy AR15-ös gépkarabéllyal 17 embert megölt és 17-et megsebesített. Ez volt a 290. iskolai lövöldözés az Egyesült Államokban 2013 óta. A floridai szenátus, utána pedig a képviselőház ennek nyomán fogadott el egy törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a tanároknak, hogy

egy 144 órás kiképzés, illetve egy sikeres vizsga után lőfegyvert tarthassanak maguknál az iskolában.

Erre maga az amerikai elnök, Donald Trump tett javaslatot, amikor a parklandi áldozatok hozzátartozóival, illetve a vérengzés túlélőivel találkozott a Fehár Házban. „Az egyetlen dolog, ami működik a tanárok és az edzők felfegyverzése” – fogalmazott az amerikai elnök.

Magyarországon a szigorú fegyvertartási szabályok miatt sokkal jobb a helyzet, de néha itthon is előfordulnak ilyen tragédiák. 1973-ban a helyi határőr kerület párttitkárának két gyereke, a 18 éves Pintye András és 17 éves öccse, László egy AMD65-ös gépkarabéllyal és egy PA63-es pisztollyal felfegyverkezve 20 lányt ejtett fogságba a balassagyarmati Geisler Eta Kollégiumban, hogy a váltságdíjból Nyugatra szökhessenek. Az öt napig tartó túszdráma során több lövés is eldördült, Pintye Andrást végül lelőtték a rendőrök. Ő volt az egyetlen halálos áldozat. Öccse 11 év és 3 hónap után szabadult a börtönből, azóta más néven él.

2009-ben a 23 éves Gere Ákos, a Pécsi Tudományegyetem elsőéves gyógyszerész hallgatója, az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja a Biofizikai Intézet épületében egy cseh gyártmányú, 9 milliméteres CZ85B pisztollyal meggyilkolta egyik társát, Dékány Miklóst, egy másikat, illetve egy takarítónőt súlyosan, egy tanárt pedig könnyebben megsebesített. Utána a szomszédos klinikán akarta folytatni a lövöldözést, de végül feladta magát. A vizsgálatok megállapították, hogy a 23 éves gyilkos személyiségzavarban szenved, de beszámítható. Azért ölt, mert mellőzöttnek érezte magát. A bíróság életfogytiglanra ítélte, leghamarabb 2039-ben szabadulhat.

Három hónappal a pécsi lövöldözés után a rendőrség Budapesten előállított egy 22 éves egyetemistát, aki arra készült, hogy 22 embert meggyilkol a sportlövőként engedéllyel nála lévő 9 milliméteres Parabellum pisztolyával. Kihallgatása során elmondta, hogy az Egyesült Államok iskolai mészárlásai motiválták.

Ez az utóbbi két eset vezetett oda, hogy az országgyűlés 2004-ben szigorította a lőfegyvertartás szabályait.

A rendőrség egyébként tavaly áprilisban is megelőzött egy ilyen tragédiát. Egy budapesti gimnazista a Facebookon és a személyes beszélgetéseiben többször is arra utalt, hgy lemásolja a parklandi mészárlást. A bíróság két év próbaidőre bocsátotta, önismereti tréningre kötelezte és felügyelőt rendelt ki mellé.

Ezek természetesen szélsőséges esetek, de a fizikai és verbális erőszak legváltozatosabb formái a magyar iskolákban is mindennaposak. gyerek támad gyerekre, tanár gyerekre, gyerek tanárra és szülő tanárra.Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az a probléma, hogy a tanárok többsége ötven évesnél idősebb, vagyis egy olyan korban kapott kiképzést, amikor az ilyen esetek elképzelhetetlenek voltak. Manapság azonban beszélni kéne erről a pedagógus képzéseken – hangsúlyozta.

Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is azt mondja, hogy már vannak olyan oktatási programok, amelyek a pisztolynál sokkal hatékonyabban képesek megelőzni az iskolai erőszakot. A KiVa-program például az agresszióval kapcsolatban igyekszik tisztázni néhányt kérdést. Így próbálják sulykolni, hogy nem számít árulkodásnak, ha szólnak, ha valaki bajban van.

Kovács Ildikó harcművész tanároknak és diákoknak tanít önvédelmet. Szerinte a fegyverhasználat erkölcsileg összeférhetetlen a pedagógusi pályával.

Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy védekezhetnek és határozottan felléphetnek a szóbeli és fizikai bántalmazással szemben.

De a pedagógusoknak is meg kell tanulniuk jól kezelni az ilyen helyzeteket, például nem árulkodásnak venni, ha jelzik, hogy valaki bajban van, hanem indítsa el a közösségben a megfelelő folyamatokat.

A floridai kiképzésre egyébként már negyven tanár jelentkezett, annak ellenére, hogy a pedagógusok szakszervezetei és az megyei iskolaszékek ellenezték, hogy az oktatók fegyvert vigyenek be az órákra. Korábban a floridai törvényhozás már kirendelt fegyveres őröket az oktatási intézményekbe, és 18-ról 21-re emelte a fegyverhez jutás korhatárát.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Megoldásokat sürgetnek az iskolai agresszióval szemben – Amerika a fegyverviselést választotta
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást