Kevéssel az után, hogy John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Moszkvában a Vlagyimir Putyinnal történt találkozóján arról beszélt, hogy Washington "a megfelelő időben" kilép a középhatóságú rakétákat korlátozó szerződésből, az orosz elnök is megfogalmazta válaszát:
Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be
azután, hogy az Egyesült Államok felmondja az úgynevezett INF-egyezményt.
Putyin elnök szerda este Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén kilátásba helyezte, hogy Oroszország "szimmetrikusan fog válaszolni" azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok tesz. Ez a bejelentése szerint azt jelenti, hogy Moszkva is előveheti fegyvereit. Mint mondta, "azoknak az európai országoknak, amelyek beleegyeznek az amerikai rakéták területükre telepítésébe, meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik".
A kardcsörgetés szempontjából fontos esemény lesz a november 11-i orosz-amerikai, elnöki szintű csúcstalálkozó.
Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai elemző úgy látja, az orosz elnök figyelmeztetése az amerikai rakétákat területükön befogadó európai államok felé nem tekinthető intenzív fenyegetésnek. Feledy Botond szerint
az amerikai elnök elsősorban a kínai rakétarendszerek miatt lépne ki az annak idején még a Szovjetunióval kötött INF-egyezményből, ám mindez már egy új globális fegyverkezési verseny része.
Mint mondta, az INF-egyezménynek Kína sohasem volt része, közben viszont az ázsiaiak már építgetik az arzenált. Feledy megítélése szerint
Putyin válasza "belpolitikai fogyasztásra szól",
hiszen az orosz nyugdíjreform óta az elnök nem túlságosan népszerű. Másrészt az oroszok már többször fenyegettek hasonló fegyvertelepítésekkel, amelyekből aztán nem sok minden lett.
Az elemző úgy látja, az amerikai felmondás - a szerződés kiszélesítése helyett - egyfajta
új fegyverkezési versenyt jelent majd a világhatalmak között, ami nem jó hír Európának, hiszen a NATO-n belül is feszültséget okoz.
Ismert, Németország és Franciaország nem igazán örül az amerikai bejelentésnek, hiszen élénken emlékeznek még a hidegháborús időkre, míg Nagy-Britannia és Lengyelország hozzáállása más.