A ZDF német országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen áthelyezése körüli koalíciós vita erősen rontotta a kormánypártok választói megítélését.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 28 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ez két százalékpontos csökkenés a ZDF Politbarometer című kutatássorozatának legutóbbi, szeptember közepén végzett méréséhez képest, a legalacsonyabb érték a Politbarometer-kutatások 1977-ben kezdődött történetében és csaknem öt százalékpontos visszaesés a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson elért 32,9 százalékhoz képest.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 17 százalékon áll, ami ugyancsak történelmi mélypont, három százalékpontos csökkenés szeptember közepéhez képest és 3,5 százalékpontos visszaesés a Budestag-választáson elért 20,5 százalékhoz viszonyítva.
A nagykoalíció pártjai így nem őriznék meg többségüket, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.
A választók többsége, 55 százaléka szerint leginkább Horst Seehofer felelős az utóbbi hetek kormányválságáért. A választók 13 százaléka szerint Angela Merkel a legfőbb felelős, 12 százalék szerint pedig a szociáldemokraták vezetője, Andrea Nahles.
A választók többsége Horst Seehofer szakpolitikai tevékenységével sem elégedett, csupán 28 százalékuk érzi úgy, hogy jól végzi belügyminiszteri munkáját.
A kormánypártok gyengülésének legnagyobb haszonélvezői az ellenzéki Zöldek, a baloldali irányultságú ökopárt 17 százalékon áll, a harmadik számú politikai erő Németországban, támogatottsága egy százalékponttal emelkedett az előző felméréshez képest, a 2017-es Bundestag-választáson elért 8,9 százalékhoz viszonyítva pedig csaknem megduplázódott.
Ezzel kapcsolatban az egyik legtekintélyesebb német politikai tanácsadó, Michael Spreng - aki egyebek között Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, a CDU/CSU 2002-es kancellárjelöltjének kampányfőnöke volt az akkori Bundestag-választáson - egy pénteki írásában kiemelte: a Zöldek egyaránt vonzzák a csalódott kereszténydemokrata és szociáldemokrata beállítottságú választókat, és míg a CDU/CSU-tól és az SPD-től a jobboldali Alternatíva Németországhoz (AfD) is vándorolnak választók, a Zöldek tábora "immunis" - ellenálló - az AfD-vel szemben.
Így a Zöldek lehetnek Németország új néppártja, ha nem követnek el politikai hibákat, és tovább folytatódik a kormánypártok hanyatlása
- írta Michael Spreng a Berliner Kurier című lapban.
A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD áll, 16 százalékos támogatottsággal, ami egy százalékpontos emelkedés szeptember közepéhez, és 3,4 százalékpontos emelkedés a tavaly szeptemberi Bundestag-választáshoz képest.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) tíz százalékon áll, a szeptember közepén mért nyolc százalék és a tavalyi választáson elért 9,2 százalék után.
A Bundestag hetedik pártja, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nyolcszázalékos, a két héttel korábban mért hét százalék és a tavalyi választáson elért 10,7 százalék után.
A választási matematika és a politikai viszonyok alapján így egyedül az úgynevezett Jamaica-koalíció megalakításával, a CDU/CDU, a Zöldek és az FDP összefogásával lenne törvényhozási többséggel rendelkező kormány, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.
A felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette szeptember 25. és 27. között, 1260 ember megkérdezésével, az adatok a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.