Ausztria és a V4-ek
„A belpolitikai jobbra tolódás a külpolitikában okoz-e keletre tolódást?”
Kiss J. László szerint ez a kérdés már az osztrák választás kampányában elhangzott és komoly vitát gerjesztett Ausztriában.
„Az egész politikai rendszer a menekültkérdésben jobbra tolódott. Ez azt is jelenti, hogy a néppárti, a szabadságpárti, sőt még a szociáldemokrata álláspont is egészen közel került a visegrádi országokéhoz.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára arra számít, hogy
Ausztria közeledni fog a visegrádi országokhoz.
„Hans Christian Strache a kampány során kijelentette, hogy erősíteni kell a közép-európai országokkal az együttműködést, sőt Ausztria V4-tagságát is szóba hozta. A kibővülés visegrádiak megítélését, percepcióját, súlyát is más színben tünteti fel. A szövetség nem pragmatikus együttműködés konkrét dolgokról, például infrastruktúra, energiapolitika, hanem a V4 egy geopolitikai tényező lehet, ami nagyobb súllyal szólhat bele az Európai Unió politikájának formálásába, befolyásolásába. Az osztrák választási eredmények is ehhez járulnak hozzá.”
Mindazonáltal Ausztria és a V4 országok között jelentős különbségek is vannak, hiszen Ausztria a visegrádi országokkal ellentétben szkeptikus a NATO-val szemben, nem használ atomenergiát és természetesen a történelme is más, mint a keleti államoké - tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Választások
Végleges eredmények a sok levélszavazat miatt csak csütörtökön lesznek, de az erősorrend már nem változik - mondta Kiss. J. László.
„A győztes a konzervatív Osztrák Néppártnak 31,5 százalék az eredménye. A második helyről van vita, 26-27 százalék között mozog az Osztrák Szabadságpárt, a jobboldali populista párt és a szociáldemokraták eredménye. Ha ez az eredmény marad, akkor a második köztársaság – 1945-től - óta ilyen rossz helyzetben még nem volt a szociáldemokrata párt, harmadik helyen még soha nem szerepelt.”
Az osztrák választás másik nagy vesztese az Osztrák Zöld Párt - tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
„3,3 százalékot értek el, Ausztriában a parlamenti bejutási küszöb 4 százalék. A zöldek több mint 9 százalékot veszítettek. E mögött az is van, hogy a párt egysége megszakadt, az egyik frakció Peter Pilz vezetésével kiszakadt, ő 4,4 százalékkal épphogy bejutott a parlamentbe. 5 százalékkal a kis liberális párt, a NEOS is bejutott.
A zöldek kiesésével a korábbiaktól eltérően ötpárti parlamentje lesz Ausztriának.”
A Szabadságpárt a nagyobb osztrák városokban is szerzett szavazatokat - főleg a munkásnegyedekben -, holott ezeken a településeken korábban a szociáldemokraták és a zöldek voltak a legnépszerűbbek - zárta elemzését Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.