Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és Írország közti határ ügyén elcsúszhat az Brexit egész folyamata – derül ki a kérdés alaposabb tanulmányozásából. Megoldhatatlan feladatnak látszik ugyanis, hogyan válhat ez a választóvonal az EU belső határából külső határrá - írja a Napi.hu.
Olyan nehéz kérdésnek látszik az Észak-Írország és Írország közti határ rendezésének ügye a Brexit nyomán, hogy ez akár boríthatja az egész válási folyamatot - derül ki a Business Insider háttércikkéből. Lehet, hogy a felek - a londoni kormány, az EU és Írország - végül nem tudják megoldani a határ státusának megváltozásából adódó feladványt.
A határ jelenleg gyakorlatilag láthatatlan. Naponta 30 ezer ember szabadon jön-megy, akárcsak az embereket és árut szállító járművek. Az ír-brit kereskedelem értéke becslések szerinte évi 60 milliárd euró. Amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszi magával Észak-Írországot is, ami azt jelenti, hogy - csempészet megelőzése érdekében - ki kell építeni a határellenőrzést az ír határon.
Bomba a béke alatt
A belfasti - vagy az úgynevezett "nagypénteki" megállapodás (Good Friday Agreement), amely 1998-ban békét teremtett az eltérő vallású írek és a britek között, erősen alapoz a két érintett ország európai uniós tagságára, mivel ezt teszi jelentéktelenné a két ír államot elválasztó fizikai, gazdasági választóvonalakat.
A Brexit felborítaná ezt az érzékeny egyensúlyt a régióban és - ahogy John Major korábbi brit miniszterelnök fogalmazott - utat nyitna az előtt, hogy visszatérjen a kemény emberek világa Észak-Írországba. A politikus szerint rettentő nehezen sikerült megteremteni a békét és téved, aki ezt adottságnak veszi. Valójában bizonytalan, törékeny állapotról van szó, amely most nyomás alá került.
Ahogy egy ír publicista, Fintan O'Toole írta: a Brexit azt jelenti, hogy az angol nacionalisták bombát tettek az alá a megállapodás alá, amely békét hozott Észak-Írországba.
Az első ötlet
A brexit után elvileg négyféleképpen lehetne rendezni a határ ügyét. Az első a londoni kormány ötlete. Az elképzelés mintája a norvég-svéd határ, amelyen csak technikai eszközökkel ellenőrzik az átkelőket. A járműveknek meg sem kell állniuk. A dublini kormány azonban úgy véli, hogy ez édes kevés lenne az új ír határon, azaz a technikai határellenőrzés nem megoldás.
Ezt elég alátámasztani azzal, hogy ki csempészne bármit is az EU-tag Svédország és az uniós egységes piac részét képező Norvégia között, miközben a hivatalos brit álláspont jelenleg az, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t, az egységes piacot és még a vámuniót is. Így ha az egyik határa nem eléggé zárt, akkor kiskaput nyit az EU-n az illegális export előtt.
A második
Az ír vezetés ezzel szemben egy trükkös megoldást vetett fel, amely gyakorlatilag egyesítené az ír sziget két államát. Eszerint az Ír-tenger lenne a határ az EU és Nagy-Britannia között. Írország gyakorlatilag egy vámövezetként működne.
Ez persze a briteknek nem tetszik, főként az unionista észak-ír politikai erőknek, amelyek alapelve országuk hozzátartozása az Egyesült Királysághoz. Mivel az egyik ezek közül való párt, a DUP jelenleg a londoni kormánykoalíció része, képes megbuktatni Theresa May kormányát, ha valami nem teszik neki. Márpedig ezt nyilván nem fogadnák el.
A harmadik
A harmadik lehetőséget nevezhetjük folyamatosságnak, minthogy ennek alkalmazása esetén fenn lehetne tartani a brit és az ír állampolgárok 1922 óta érvényben lévő szabad mozgását a szigetek között. Ehhez az Egyesült Királyságnak bent kellene maradnia az európai vámunióban.
Ezzel az a bibi, hogy ebben az esetben nem alkalmazhatna más szabályokat az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmében, mint a többi EU-tagállam. Más szóval elveszne a Brexit híveinek legfőbb vágya, nevezetesen, hogy az Egyesült Királyság szabadon, az EU-tól függetlenül kössön kereskedelmi megállapodások a világ bármely országával.
A negyedik
Az utolsó lehetőség, a merev határ kialakítása inkább csak elvileg vetődik fel, mert ez az, amit senki sem akar. Ha az Egyesült Királyság és az EU nem talál megoldást a határproblémára, akkor húsz év kihagyás után visszatérhet Észak-Írország és Írország merev szétválasztása. Ez esetben megszakadna a két ország közti kereskedelem és határellenőrzésnek vetnék alá az átkelőket.
O'Toole szerint ezt lehetetlen megvalósítani. Egyrészt a határ mindig is lyukacsos volt az ír sziget két része között, másrészt a keménykedés azt üzenné az íreknek, hogy a brit kormány tesz arra a rendkívül pozitív változásra, amely a belfasti egyezmény aláírása óta végbement.
Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy tízezer fős határvédelmi erőt kellene létrehozni. Az hagyján, hogy ez drága lenne, a nagyobb baj, hogy a visszatérő szélsőségesek célpontjává tenné a határőröket.