Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig is jelentős hozzájárulásokat tett az afganisztáni helyzet javításáért, de a kormány úgy döntött, hogy a kiváltó okok kezelése érdekében újabb vállalásokat tesz.
A szerdán ismertetett segély-hitelkeretből az afganisztáni infrastruktúra, a gazdasági technológia fejlesztésére és az intézményfejlesztésre lehet összegeket felhasználni - tájékoztatott a miniszter.
A hitel felvételét a magyar kormány feltételekhez köti. Ezek között szerepel, hogy magyar vállalatok bevonásával kell létrehozni a fejlesztési programokat, valamint az afgánoknak meg kell felelniük azoknak a nemzetközi és az Európai Unióval kötött megállapodásaiknak, amelyek a migráció féken tartására vonatkoznak - mondta Szijjártó Péter.
Kiemelte, hogy jelenleg 101 magyar katona szolgál Afganisztánban és Magyarország nemrégiben 2020-ig meghosszabbította az afganisztáni helyzet rendezése melletti elköteleződését azzal, hogy évente 500 ezer euróval (mintegy 150 millió forint) támogatja az afgán nemzeti, biztonsági és védelmi erők képzését és működését.
Mindez bizonyíték arra, hogy Magyarország a migráció kapcsán nem csak beszél annak rendezéséről, hanem cselekszik is és kiemelten kezeli az azt kiváltó okokat - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó elmondta, hogy a migrációs válság egyik forrása Afganisztán, ahonnan a második legtöbb bevándorló érkezett 2015-ben Európába. Az ország helyzetének javítása érdekében az intézkedéshozatal folyamán azt is figyelembe kell venni, hogy milliószámra élnek belső menekültek az országban, a szomszédos Pakisztánban 3 millió, Iránban 2,5 millió afgán menekült él. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy Afganisztánból indul útnak a legtöbb kísérő nélküli kiskorú is - tette hozzá.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a számok Magyarország esetében is ezt mutatják, Magyarországra tavaly ugyancsak Afganisztánból érkezett a második legtöbb, mégpedig 46670 menedékkérő. Idén eddig 10097 afgán nyújtott be menedékkérelmet.
Megjegyezte, a nemzetközi segítség és a helyi kormányzati erőfeszítések ellenére a háború sújtotta ország humanitárius helyzete egyre romlik. Ezért fennáll a reális veszélye annak, hogy további migrációs hullám indulhat Afganisztánból.
Ennek megelőzése érdekében a nemzetközi hozzájárulás fokozásáról született döntés az afganisztáni béke és stabilitás megteremtése érdekében.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a konferencián tagországi hozzájárulások által 4 milliárd euró (1 euró mintegy 310 forint) felajánlás jött össze, amelyek az afgán intézmény- és gazdaságfejlesztés, valamint a finanszírozási helyzet javítását célozzák.
A résztvevő politikusok között széles egyetértés mutatkozott, hogy Afganisztánnak sokkal hatékonyabbnak kellene lennie a migráció megelőzése, a visszaküldés, illetve a visszafogadás teljesítése területén, valamint végre kell hajtania azokat a reformokat, amelyek bevezetése nyomán egyre kevesebb ember akarja majd elhagyni az országot - tette hozzá a miniszter.
Kétnapos brüsszeli EU-Afganisztán konferencián az uniós tagországok külügyminisztereinek és szakdiplomatái mellett részt vett John Kerry amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Asraf Gáni afgán elnök, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is.