Az építésianyag-piacon látható áremelkedésen, ami már a kormány szemét is szúrja, lát most valamilyen fogást a Gazdasági Versenyhivatal?
Van dolgunk ezen a területen, hogy hogyan lehet ebből a helyzetből kikecmeregni, mert áldatlan állapotok kezdtek kialakulni az építőiparban, és különösen az építőanyag-áremelkedések drasztikus megemelkedése okozza a gondot. Engem az foglalkoztat, hogy miképpen lehet megvédeni a magyar építkezők, a magyar családok, a magyar emberek érdekeit, hiszen mindenki érintett, aki otthont felújít, aki új lakást épít, de érintettek a vállalkozások, és az állam is.
Hol kell elkezdeni vizsgálódni? A Gazdasági Versenyhivatal versenyügyeket vizsgál, nem a kapitalista piac általános működését csak.
Így van, mi nem árhatóság vagyunk, de azt kell megnézni, hogy a magyar piacon mi a helyzet, hogy leszámítva a globális világpiaci folyamatokat, van-e oka ennek a drasztikus áremelkedésnek, jogos-e az ilyen mértékű áremelkedés és jogosan alakul-e ki építőipari anyaghiány. Ezt termékenként meg kell nézni. Fölállítottunk egy külön műhelyt erre, és tavaly el is indítottunk a cementiparban gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt egy eljárást, és folyamatosan vizsgáltuk az építőipart. Tavaly látszódott egyfajta díjemelkedés, nyilván a bérek miatt is. Az építőalapanyag-ipart viszont azért kell elemezni, mert van egy óriási kitettség, most ezt érzik a fogyasztók sajnos. Normál körülmények között az építőanyag-kereskedőknek kellene versenyezniük a vevőkért, amikor csökken az áfa, akkor azt a vevőknek érezniük kellene. Most ez teljesen felborult, kezdenek vadnyugati állapotok kialakulni, ami megengedhetetlen. Nem véletlen, hogy a kormány is foglalkozik ezzel, hiszen nagyon sok magyar családot érint és nagyon komoly kormányzati célokat veszélyeztet a kialakult helyzet. A hozzánk beérkezett panaszok alapvetően a vevők és az építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, nem tüntetik fel az áraikat a tüzépek átláthatóan, nincs listaár, csak egyedi árat adnak, azt is csak öt napig tartják. Teljesen elfogadhatatlan, hogy előre a teljes vételárat ki kell fizetni. Teljesen elfogadhatatlan, mire leszállítják az anyagot, megváltozik az az ár, amelyen megrendelte a vevő. Olyan áldatlan állapotok kezdenek kialakulni, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.
A Gazdasági Versenyhivatal beavatkozására van szükség?
Itt több szervnek van dolga. Lesznek kormányzati beavatkozások, a miniszterelnök úr be is jelentett néhányat, amitől lehet várni valamilyen változást. Mert nyilván mindenkinek fontos a szabadpiaci verseny, a verseny tisztasága, a tisztességes verseny, de nem működik a gyakorlatban, most látjuk a leginkább. Meg kell fontolni, hogyan avatkozik be valaki, amikor elszabadulnak így az árak, és most azt látom, hogy az építőipar, gyártás, nagykereskedelem, kiskereskedelem próbálja áthárítani a terheit, és a végén mindig a vevő van.
De minden iparágban így van, hogy a végén mindig a vevő van, nem?
Ez így van, csak hadd mondjak egy példát. Ha abban kell dönteni egy multinacionális cégnek, hogy a rövid távú, nagy profitot most besöpri és exportál, magára hagyva a magyar piacot, vagy nem exportál ilyen eszeveszetten, nem viszi ki az alapanyagokat az országból, hanem hosszabb távon, de ugyanazt a profitot eléri, akkor melyik a jobb megoldás?
Egy cégnek mindig az a jó megoldás, hogy az a jó pénz, ami zsebben van.
Igen, a cég profitorientált, értjük mi azt, de látjuk is azt, hogy mely termékekben van olyan irdatlan kitettség, ahol, mondjuk, két külföldi tulajdonos határozza meg az egész piacot, hogy mennyit termel, milyen bányát nyit, mikor nyit, mennyit termel, hogy önti a piacra, mennyit exportál. Ezeket mind elemezzük, mert a Gazdasági Versenyhivatal ugyan nem árhatóság, nem tudunk gyorsan beavatkozni, ugyanakkor, ha beavatkozunk, az erős lesz. Mi kartellezést vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést keresünk, és a panaszok irányulnak ilyenekre is. Egyes termékeknél, egyes aktoroknál felmerül a gyanú, hogy összehangoltan járnak el. Ha elindítunk versenyfelügyeleti eljárásokat, annak a vége lehet erős megállapítás, közigazgatási határozat, majd jogerős végzés, amely helyreállítja a piacot. Tehát nekünk is megvan a feladatunk e területen. Ezért nagyon fontos az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal együtt pulzáljon a gazdasággal, hiszen nekünk az a dolgunk, hogy minden körülmények között a magyar emberek érdekét megvédjük és mindent elkövessünk azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben, és helyreállítsuk a normál, tisztességes piaci folyamatokat. Lehet áremelkedés egy piacon, meg lehet csökkenés is, a lényeg, hogy visszaélés ne legyen. Az indokolatlan áremelkedések felderítése a mi feladatunk, ha, mondjuk, kettő-három cég összebeszél, hogy korlátozza a termelést, netán külföldre viszi, netán az anyaországában 6 százalékos nyereséget ér el, miközben Magyarországon évek óta 30 százalékosat.
Az összebeszélésen kívül a többi a piaci megfontolásainak a hatáskörébe is tartozhat akár. Nem szép, nem kell nekünk örülni neki, de az nem jogellenes.
Ha nincs kartellezés, meg nincs gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, attól még lehet piaci probléma, hiszen az egyes cégek viselkedése kialakít valamilyen piaci folyamatot, ők figyelhetik is egymást, és nem is biztos, hogy csak a magyar piacon valósul meg ilyen, hiszen mondjuk a cementgyártás lehet határon átnyúló, nem mindegy, hol vannak a gyárak, melyik gyár mennyit termel és hová szállít. Lehetnek olyan összehangolt magatartások, amiről azonnal nem derül ki, hogy az kartell vagy gazdasági erőfölénnyel visszaélés, de nem jó a piac struktúrája. Mi úgy mondjuk, hogy kevés szereplős a piac, oligopol a piac. Két-három szereplő van, és alakítja az egész piacot.
Ha nincs konkrét jogellenes megállapodás, nincs kartellezés, csak nem elég versenyszerű a piac, ezen van valami dolguk? És ha igen, akkor, akkor mivel lehet ezt befolyásolni?
Van dolgunk, hiszen törvény adta jogunk a versenyfelügyeleti eljárások mellett a piac figyelése, a piacismeret. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény alapján végezhetünk úgynevezett ágazati vizsgálatot, a végén van egy jelentés, amely alapján a jogalkotó felé szabályozási javaslattal élhetünk. Van egy másik eszközünk, ez pedig a piacvizsgálat. A cégek önkéntesen küldenek be adatot, és pontos képet kaphatunk egy adott piacról az abban szereplő cégek bevallásai által, a termékekről, a szolgáltatásokról. Ez a két eszköz viszonylag lassú, de sokkal tisztább vele a kép. Lehet következtetni az adott piac állapotára, a folyamataira, a viszonyaira, és akár jogszabály-módosítási, versenypártolási javaslatot is tehet a GVH, vagy ha netán olyan bizonyíték merül fel, ami antitröszt ügy, akkor konkrét versenyjogi eljárás is indulhat.
Óhajt ezzel a két most említett eszközzel élni a Gazdasági Versenyhivatal?
Vannak elképzeléseink arra, ha nincs közvetlenül bizonyíték, hogy súlyos antitröszt jogsértés, akár kartellezés vagy termelés-visszafogás vagy árfixálás történt, akkor meg lehet nézni, hogy jó-e a piac. Az a piac nem jó, ahol, mondjuk, két külföldi cég kezében van a termelés 84 százaléka, és ők döntik el, hogy mit visznek ki.
Ha kiderül valami, kaphat-e kártalanítást, kártérítést a vevő, és ha igen, akkor mikor?
A versenyjogi jogsértések elkövetői ellen is kétféle módon lehet fellépni, egyrészt, ha a közérdek védelme indokolja, a GVH vizsgálatot rendel el, amelynek a célja az, hogy megszüntesse a jogsértést, szankcionálja indokolt esetben, másrészt közvetlenül polgári pert lehet indítani annak, aki sérelmet szenved. A versenyjogi kártérítéseket az Európai Unióban közös irányelv szabályozza, az Európai Parlament és a Tanács 2014/104-es EU-s irányelve, amelyet a jogalkotó a hazai versenytörvénybe is átültetett. Ezek a szabályok 2018. január elsejétől élnek. Az egyéni jogsérelmek orvoslására lehetőséget adó polgári peres eljárás leglényegesebb eleme, hogy a bíróság versenyjogsértésért kártérítést ítélhet meg a sérelmet szenvedett félnek. Az ilyen bírósági döntések a szerződéses jogviszonyokat is alakítják, az európai irányelvvel összhangban a versenyhatóság jogerős döntése vitathatatlannak tekinthető a bíróságok előtt zajló kártérítési perekben. Ugyanakkor erről nagyon korai még beszélni, hiszen most egy piaci problémát látunk, drasztikus áremelkedéseket. Bizonyítani kell a kár mértékét, hogy ki szenvedte el a kárt, ok-okozati összefüggést a károkozó meg a károkozás között, és még azt is, mindent megtett-e minden fél, hogy elkerülje a kárt.
Tehát akkor egy vevő azt teheti, hogy megvárja a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát, és a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának papírjával megy a bíróságra, vagy megvárja, amíg a Gazdasági Versenyhivatal közérdekű keresettel fordul a bírósághoz?
Így van. Közérdekű keresettel jogerős bírósági ítéletek után szokott fordulni a versenyhivatal bírósághoz valamennyi ügyfél érdekében. A közelmúltban volt ilyen döntés bizonyos üdülési jogokkal kapcsolatban jogerősen mondott ki a bíróság a GVH-nak igazat adó döntést. A kár mértékére a versenytörvény egy vélelmet is alkalmaz, ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat 10 százaléknyi mértékben befolyásolta. Természetesen ha az eljárás során bizonyítást nyer a magasabb mértékű befolyásolás, akkor a bíróságok a kár meghatározásakor akár ennél nagyobb mértéket is megállapíthatnak. Most olyan dolgokról beszélünk, ami nagyon a jövő zenéje.
Mi történik akkor, ha megállapítanak egy kartellt, és az abban résztvevő cégek azt mondják, hogy csakugyan kartelleztünk, együttműködünk a Gazdasági Versenyhivatallal. Ez ugyanúgy megalapítja a kártérítés igényét?
Nagyon sok együttműködési lehetőség áll rendelkezésre az eljárás alá vont cégeknek. Ha az eljárás alá vont vállalkozás elismerésben van, leteszi a fegyvert, engedményeket kap annak fejében, hogy vállalásokat is tesz. 2020 ilyen szempontból egy fordulóév volt a GVH életében, hiszen az összesen kiszabott mintegy 8,4 milliárd forint bírság mellett megháromszorozódott az ilyen vállalások száma, 2,1 milliárd forint lett. Ha valaki nem akar bíróságra menni és nem akar a GVH-val pereskedni nyolc évig, az minden fogyasztónak kedvező, akkor vezesse elő, hogy mit tudna felajánlani kompenzációban vagy jóléti programban, amivel helyzetbe hozza a magyar fogyasztókat.
Azt olvasom a 2020-as beszámolójukban, hogy a panaszok száma a járvány alatt kiugró növekedést mutatott. Miért?
Ez összefüggésben van a járvány elleni védekezési eszközökkel. Számos olyan jelzés érkezett, amely agresszív kereskedelmi gyakorlatra utal, több fogyasztóvédelmi eljárást is indítottunk ezzel kapcsolatban. Harminc százalékkal nőtt 2020-ban 2019-hez képest a beérkezett panaszok és közérdekű bejelentések száma. Megszaporodtak azok a hirdetések is, amelyek olyan vírusölő készítményeket hirdettek, aminek semmiféle tudományos alapja nincsen. A GVH egyrészt versenyfelügyeleti eljárást indított, illetve részt vett olyan európai szintű gyors online felderítésekben, ahol a piactisztító célú összehangolt és egyidejű ellenőrzések történtek. Ilyenkor arra kérjük a nagy tartalomszolgáltatókat, hogy távolítsák el ezeket a valótlan tartalmú reklámokat.
Eltávolítják?
Igen, több millió megtévesztő reklám törlésére került sor. Én azt látom, hogy ők inkább eltávolítják, nem mennek bele ezekbe a vitás kérdésekbe. Az eljárás alá vont cégeknél nem minden esetben mondhatom el, hogy eltávolítják. Van, aki szentül meg van győződve róla, hogy a GVH-nak nincs igaza, és fenntartja a hirdetést. Vannak vírustagadók, influenszerek, akik kitartanak az álláspontjuk mellett.
Ilyenkor a különböző hatósági bírságok legalább elviszik a tevékenységgel keletkezett nyereséget? Mert ha egy picit is pluszos, akkor csinálni fogja tovább.
Nagyon jó a kérdés. A bírság a lezárt év nettó árbevételének a tíz százalékáig is elmehet, de még az se nagyon hatja meg. Magam is megdöbbentem, hogy micsoda összegekre szert lehet tenni akár a közösségi médiában történő hirdetés kapcsán. Milliárdos nagyságrendekről van szó, és kifizetik a bírságot, ilyen is volt már. De egyébként az nem jó, ha hosszú távon valaki tartja a rossz, jogellenes gyakorlatot, független a bírság összegétől, hiszen lehetnek más vetületei is az ügynek.
A kartellvizsgálatokból mit sikerült befejezni 2020-ban?
Mintegy egymilliárd forintos összbírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a munkaerőközvetítő cégekre, úgy hangolták össze a tevékenységüket, hogy az a kiközvetített munkavállalók kárára volt. Továbbra is fontosak az antitröszt ügyek, különösen a közbeszerzési kartell elleni fellépés, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek a feltárása. Legutóbb a Google ellen indult a dalszövegkártyával kapcsolatban ilyen vizsgálat, és emellett nem elhanyagolhatóak a kereskedelmi törvényt megsértő ügyek. A fogyasztóvédelem Magyarországon hárompillérű, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal leginkább olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek országos hatókörűek, országos csatornákon zajló reklámozásokkal kapcsolatosak. A digitális világban megszaporodtak szintén a fogyasztóvédelmi ügyek, az adattal való fizetés, a Facebook vagy a Booking ellen eljárt a Gazdasági Versenyhivatal, és lezárt versenyhatósági határozat van, bíróságon vagyunk, de folyamatban van még a Viber, a Tiktok, és a Google ellen hasonló.
Ha egy globális cég magyarországi tevékenységét vizsgálva hoznak egy döntést, és az jogerőre emelkedik, akkor ez a globális cég más államokban végzett tevékenységét is befolyásolja, vagy betartják a miénket, máshol meg csinálják, ahogy akarják.
Ha bebizonyosodik a jogsértés, akkor nekünk kötelességünk jelezni más tagállami versenyhatóságok felé. Elemi érdeke, ha jogsértésen érik, akkor azt betartsa mindenhol, hiszen az Európai Unióban harmonizált a jogrendszer, az Európai Bizottság is arra törekszik, hogy egységesen lépjenek fel, ha lehet, a tagállamok. Erre hozták létre az ECN-t, vagyis az European Competition Networköt, ez az európai tagállamok versenyhatósági hálózata, ahol megy az információcsere. A nagy big techek elleni küzdelem így lehet sikeres, mert az Európai Bizottság rendkívül lassú. Indít ügyeket, másrészt jogszabályt alkot, viszonylag lassan, és az egyes tagállamokban elindulnak a külön eljárások, mert nem győzik kivárni. Tehát ne az legyen, hogy minden Brüsszelben dől el, hanem ha van egy ilyen erőfölényes ügy és a digitális piacon fellépést szeretnének, akkor adják meg a lehetőséget, hogy a tagállami hatóság is hozzá tudjon szólni az ügyhöz.
Volt olyan ügyük, ahol a társaság azt vállalta, hogy Magyarországon gyártott termékek külföldi forgalmazását segíteni fogja vagy szolgáltatást terjeszt ki az ország területén nagyobb területre is. Mennyire tartósak ezek a vállalások?
Volt ilyen ügyünk, a digitális piactérhez kötődő EMAG meg Extrem Digital ügye. Itt 200 milliós bírság volt, és több mint 4 milliárd forintos kötelezettségvállalással állt elő ez a vállalkozás. Ennek két nagy ága volt: 1 milliárd 60 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalás irányult a közvetlen vásárlói kompenzációra, 3000 forintos egyszeri kuponokat küldenek vásárlóknak, akik az elmúlt egy évben vásároltak az ő platformjukon, mivel elismerték, hogy félrevezették a vásárlóikat. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan 12 ezer forint egy vásárlásnál a költés ezen a felületen, akkor nem is olyan rossz százalékosan sem ez a kedvezmény. Ha nem él annyi vásárló ezzel a lehetőséggel, akkor a különbözetet jótékonysági célra ajánlotta fel a cég. Van egy másik nagy ága, azt vállalta a cég, hogy magyar vállalkozásokat juttat külföldi piacra az ő digitális felületén keresztül, és megnyitja a bolgár meg a román piacot is előttük, és ötezerről húszezerre növelni a partnerei számát. Ez egy olyan vállalás, amely elősegítheti a magyar kkv-szektorban a digitalizációt.
De meddig?
Ez egy program, egy évig él a közvetlen fogyasztói kompenzáció, és a vállalkozásoknak tett ígéret, azt hiszem, két évig. A lényeg az, hogy utána ez visszakövethető, és ha hiba van, akkor bírság következik.
Hogy van erre a versenyhivatalnak kapacitása? Ezek hatalmas cégek, bonyolult dolog lenne folyamatosan rajta tartani a kezüket.
Az ilyen fontos utóellenőrzéseket nem bízhatjuk külső cégre. Kapacitásunk van rá, hiszen 2020. május elsejével változott a különös jogállásúakról szóló törvény is, tehát megvan arra a lehetőség, hogy kevesebben többet dolgozzunk. A GVH elnöke elrendelheti, hogy egy területre tesz még plusz öt embert, megtehetem azt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt területekre nagyobb erőforrást irányítok, és meg is teszem.
Milyenek lesznek a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt területek?
Most a gazdaság újranyitásával kapcsolatos feladatok a legfontosabbak. Ugyanakkor nincs kiszámítható helyzet, mert akár a pandémia is okozhat újra rendkívül helyzetet. Vannak olyan harminc évre visszanyúló kitettségeink is, amelyre oda kell figyelni folyamatosan, pontosan azért, hogy a kormányzat a céljait meg tudja valósítani. A gazdaság újraindítása olyan fontos tényezőkön múlik, mint a kifektetések ügye, hogy magyar vállalkozások mennyire lesznek sikeresek a külpiacokon. Nagyon fontos kérdés a foglalkoztatás ügye. Nyilván külön kell foglalkozni azokkal a szektorokkal, amelyek nem tudnak egyik napról a másikra helyreállni, ilyen különösen a turizmus. Nagyon fontos a minimálbér kérdése. Egy bátor döntésnek kell következnie. Tehát a bátorságból sosem szabad feladni semmit és a kiszámíthatóságból, mert ez versenyelőnyt jelenthet számunkra a többi országhoz képest.
Amikor újraindításról van szó, a nagyon sérülékeny szektoroknál a versenyhivatal egy kicsit elnézőbb?
Mi nem biztatunk sose senkit, hogy kartellezen, de volt arra példa, hogy a járványra való tekintettel tulajdonképpen mi szélesítettük az együttműködési lehetőségeket, és például az első alkalommal jogsértést elkövető kis- és középvállalkozások esetében csak figyelmeztetést adtunk.
Engedékenységi politika?
Nem annak hívnám, ez egy olyan együttműködési forma, ami teljesen legális és törvényes. Az egész jogi normarendszer szellemisége is az, hogy ha valaki versenyjogi jogsértést követ el, akkor nem ellehetetleníteni kell, csak meg kell büntetni. Menjen a jó útra és tiszta lappal.