Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Benkő Tibor: a térség meghatározó katonai erejét építjük fel

Infostart / InfoRádió - Németh Zoltán
2020. december 8. 06:00
Teljes ráncfelvarráson megy keresztül a Magyar Honvédség – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában, de nemcsak az új haditechnikai fejlesztések soráról számolt be, hanem beszélt a katonák megbecsültségéről, a járványügyi feladatokról és arról is, hogy a kijárási tilalmat ellenőrző járőrök miért viselnek fegyvert.

A héten újabb 16 oktatási intézmény fertőtlenítését végezte el a honvédség a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében. Önöknek milyen feladatokat ad még a pandémia?

Reméljük, hogy több feladatot nem ad, de így is nagyon sok feladatban vesznek részt a katonáink, ahol igénylik a munkájukat, ott vagyunk, és végezzük a munkát. Ugyanakkor van megfelelő tartalék is. Ez rendkívül fontos, hogy mindenki tudja, vannak katonáink, akiket további feladatokra be tudunk vonni.

Ők önkéntesek, az állomány tagjai, vagy tartalékosok?

A többség a szerződéses és hivatásos katonákból kerül ki, de az önkéntes tartalékos katonákat is bevonjuk a feladat végrehajtásába, de ők kisebb létszámot tesznek ki.

A járványhelyzet megduzzasztotta a létszámot?

A járványhelyzetben pozitív irányú elmozdulás van, többen jelentkeznek szerződéses, hivatásos katonának, mint a járvány előtt. Amikor beszélgetünk velük, azt mondják, bár sokkal kötöttebb formájú feladatról van szó, mégis egy megbízható munkahely. Meg érzik azt, hogy itt mindig szükség van rájuk. Az előző járványhullámban a kormány elindított egy gazdaságvédelmi akciótervet, ahol a foglalkoztatás, a munkahely megőrzése volt a cél, és mi indítottunk egy speciális, önkéntes tartalékos szolgálatot. A specialitása abban van, hogy aki elveszítette a munkahelyét, de foglalkoztatott akar maradni és azt mondja, majd ha vége van a járványnak, vissza tudok menni a volt munkahelyemre vagy tudok foglalkozni a volt vállalkozásommal, akkor őket azonnal le tudjuk szerelni. Tehát ettől speciális, hogy bármikor vissza tud térni a polgári életbe.

Hányan vannak ilyen helyzetben?

Mintegy ezer nő és férfi csatlakozott hozzánk, és amikor a munkalehetőség ismételten megnyílt, akkor el is hagyott egy részük minket, most jelenleg közel 600 emberünk van. Hat plusz hat hónapra hirdettük meg ezt a speciális szolgálatot, tehát egy évnél tovább nem tudjuk fenntartani, de mindezek mellett nagyon pozitív hír, hogy többen jelentkeznek szerződéses katonai szolgálatra, és ilyen értelemben a létszámunk folyamatosan nő.

Van olyan, akár hivatásos, akár önkéntes katona, aki elkapta a vírust az elmúlt félévben?

Sajnos igen, hiszen a katonáink itthon és külföldön egyformán ellátják a feladataikat. Itthon elég veszélyeztetett környezetben vetjük be őket, csak mást ne mondjak, most is 93 egészségügyi intézménynél ott vannak a katonák. A közszolgálatokban is ott vannak, folyamatosan végzik a fertőtlenítő munkákat az idősotthonokban, az oktatási intézményekben. Ebből kifolyólag természetesen nem tudjuk elkerülni, hogy katonáink vagy honvédelmi alkalmazottaink ne fertőződjenek meg. Volt, amikor az aktív fertőzöttek száma elérte az ezer főt is, most egy kicsit már csökkent, és több mint kétezer katonánk már meg is gyógyult a fertőzés után.

Volt, aki elhunyt?

Egy honvédelmi alkalmazott, aki lélegeztetőgépen is volt, de sajnos az életét nem tudták megmenteni.

Mi a teendőjük a katonáknak a kórházakban? Kórházparancsnoki feladatokat például ellátnak-e?

A koronavírus-járvány első hullámának időszakában 108 kórházban vezettünk be kórházparancsnoki rendszert, ebből 51 helyen katona volt a kórházparancsnok. Jelenleg 60 katonánk lát el ilyen feladatot kórházparancsnoki rendszerben, és 29 kórháznál vagyunk jelen, ahol végezzük ugyanazt a munkát, mint amit az első hullám időszakában is. Több mint 1100 katonánk nem egészségügyi felkészültséget, szakértelmet, végzettséget igénylő munkákban segít, ez lehet logisztikai, ez lehet informatikai, ez lehet adminisztratív, ez lehet betegkísérés, testhőmérséklet-mérés, tehát ott segítenek, ahol tehermentesíteni tudják a kórházi dolgozókat.

Vannak olyan katonák is, akik egészségügyi feladatokat is ellátnak?

Vannak olyan katonák, akiknek van egészségügyi felkészültsége és képzettsége, hiszen a katonáknak egy jelentős részét mi úgynevezett harctéri mentőkatonáknak is kiképezzük, de a kórházakba mi egészségügyi szakképzettségű feladatot ellátó katonát nem küldünk.

A katonákat bevonták november 11. után a kijárási tilalom fenntartásába is. Hányan vannak, és miért van fegyverük?

Ezt mindig megkérdezik tőlem. Az országban hatvan helyszínen vannak jelen, és a főváros minden kerületében, az igénybevételük naponta 600-700 főt tesz ki. Ők a rendőrjárőrök munkáját segítik a korlátozó rendszabályok betartásának ellenőrzésében. Azért fegyverrel, mert egy katonai járőr mindig is fegyverrel látja el a feladatát. A katonának az egyéni felszerelése a fegyverzete. A rendőrnél is ott van a fegyver, amikor járőrszolgálatban van. Ez szakmailag teljesen indokolt. Nem azért van fegyver a katonánál, hogy bárki megrémüljön tőle. A katonák másfél év alatt majdnem 15 ezer alkalommal hajtottak végre igazoltatást, ellenőrzést katonai személyekkel szemben. 5400 alkalommal katonai gépjárművet ellenőriztek, és intézkedést pedig több mint 800 alkalommal tettek. Ez egy mindennapi dolog az országban, hogy erre még nem figyeltek fel az emberek, én ezt furcsának tartom. Politikai haszonszerzési céllal megy ez a hisztériakeltés, hogy a katonánál miért van fegyver. Hát mert az a felszerelése.

A tavaszi első hullámban több termelővállalathoz is kiküldtek katonákat. Ők még ott vannak?

Az első hullám idején nagyon fontos volt, hogy abban a nehéz helyzetben, amikor egy átmeneti helyzetet kell kezelni, legyenek ott a katonák, és a vállalatoknál segédkezzenek abban, hogy ezek a vállalkozások minél gördülékenyebben tudjanak fennmaradni, működőképességüket megőrizzék. Elsősorban logisztikai, szervezési, együttműködési feladatokat láttak el. De az első hullám lezártával ez a feladat a katonák számára megszűnt.

Akkor most semmilyen termelővállalatnál nincsen katonai jelenlét?

Most nincs.

Említettük a vállalatokat, említettük az utcát, említettük a fertőtlenítést. Marad elég katona a határokra is?

Mivel a határtól több katonát, illetve rendőrt kell biztosítani a szigorítások betartásának az ellenőrzéséhez, ezért nagyon sok rendőrt katonákkal váltottunk ki a határ mentén. Nemcsak a déli határnál a határbiztosítási feladatot látják el, hanem hét megyében határzárási feladatot is végrehajtanak a katonák, az átjárhatóság biztosítása, illetve megakadályozása céljából ott vannak a katonáink.

A rendőrség mellett önöknek van ráhatásuk, hogy a balkáni migrációs útvonalakat valahogy lezárják?

2015 óta Magyarország zöldhatárai lezárásra kerültek, és aki Magyarországra akar jönni, a meghatározott jogszabályok szerint léphet be. Az illegális migráció tekintetében az a célunk, hogy Magyarországra ne lépjenek be úgy emberek, hogy nem tudjuk, honnan jöttek, nem tudjuk, hogy kik ők, nem ismerjük a szándékaikat. Ezért mi a zéró toleranciát alkalmazva biztosítjuk a déli határszakaszainkat, van hozzá megfelelő létszámunk, megfelelően kiképzett katonánk. A nyugat-balkáni útvonalon mi felkészültek vagyunk arra, hogy azt a tömeget, amely megjelenik a határ mentén, tudjuk kezelni a jövőben is.

A pandémiás időszakban a katonai hírszerzés kiegészül egészségügyi hírszerzési feladatokkal?

Már 2015-től kezdve nem egyszer kapunk jelentést egészségügyi veszélyforrásokról. A különböző térségekből érkeznek hozzánk olyan emberek, akik nincsenek egészségileg bevizsgálva, nem kaptak védőoltásokat, tudjuk, hogy milyen egészségügyi veszélyhelyzet vagy probléma alakulhat ki. Mi ezt nemcsak a határon belül vizsgáljuk, hiszen a katonáink ott vannak missziókban is. Három földrészen, tizenegy országban ott vagyunk, ott vagyunk azokban a labilis térségekben, ahonnan a menekültek jelentős része érkezik. Ismerjük az ottani helyzetet, tudjuk, hogy mire kell vagy mire szükséges felkészülni.

Ha majd lesz vakcina, akkor beoltatják az állományt? A beoltási sorrendben hol foglalnak helyet?

Ebben a kormány már döntött. Az idősek, a veszélyeztetettek után nyilván az egészségügyben dolgozók, a védekezésben résztvevők következnek, és közöttük ott vannak a katonák is.

A jó munkát meg kell fizetni. Hogy fizetnek a honvédségnél?

A Magyar Honvédségnél 2015-ben egy katonai életpályamodellt indítottunk el, és egyik szerves eleme az illetmény. 2015 és 2019 között 50 százalékos bérfejlesztést kaptak a katonák. 2019 végén minden katona 500 ezer forint úgynevezett fegyverpénzt kapott, és azon vagyunk, hogy ezt a rendszert továbbra is fenntartsuk. Most a katonáink elismerése anyagilag rendezett, de nem végleges, folyamatosan kell követnünk a bérváltozásokat. Nagyon fontos a honvédelmi alkalmazottakról is beszélni.

Kik tartoznak ebbe a körbe?

Ők azok, akik korábban közalkalmazottak voltak, akiknek a munkája nélkül a katona sem tudja feladatát ellátni. Ők – szoktam mondani – civil ruhában dolgozó katonák, mert a jogszabályi környezetük majdnem olyan szigorú, mint a katonáké, lehet informatikus, szakács, gépjárműszerelő, raktáros. 2019. január 1-jétől megalkottuk ezt a honvédelmi alkalmazotti viszonyt, és ezzel együtt nekik 35 százalékos bérfejlesztést indítottunk el. Első lépcsőben 20 százalékkal emelkedett a bérük, és ’20-ban, ’21-ben és ’22-ben pedig öt-öt százalékkal fog bővülni.

Tehát jövőre is lesz béremelés?

A honvédelmi alkalmazottaknál igen, ez törvényben biztosított. A katonáknak most béren kívüli juttatásokkal tudunk inkább segíteni, a kormány által elindított idősügyi politikával, a családtámogatási rendszerrel tudtunk most a katonáknak plusz juttatást biztosítani. Mindig azt mondom, hogy nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi a fizetése, hanem mennyi a jövedelme egy dolgozónak.

Mennyi az annyi most?

Iskolai végzettség, felkészültség, beosztás tekintetében eltérőek a számok. Ami most még rendkívül fontos, az egészségügyi rendszernek az átalakítása,. A katonai egészségügyben a béreket rendezzük olyan formában, hogy az egységes egészségügyi törvénnyel a mi katonáink ugyanúgy megkapják ezeket a támogatási formákat, hiszen ők azonkívül, hogy orvosok, szakápolók, egészségügyi dolgozók, mellette még katonák vagy honvédelmi alkalmazottak, tehát velük szemben még nagyobb az elvárás.

A plusz feladatokat tekintve várhatnak, remélhetnek néhányan év végi jutalmat?

Mi nem jutalomról beszélünk, hanem teljesítményelismerésről. A katonákat minden évben meghatározott feladatok és szempontok alapján értékelni kell. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy egészségileg, fizikálisan, pszichésen megfelelnek-e a szolgáltatás ellátásra, másrészt a szakmai feladatok végrehajtását értékelni kell, és ennek tükrében tudunk plusz juttatást biztosítani a katonáink számára. Tehát jutalomról nem beszélünk, hanem kiváló munkát végző katonáknak az elismeréséről és díjazásáról.

És az lesz 2020-ban?

Igen.

A mostani helyzetben vezényelnek-e más területekre is katonákat, függetlenül a pandémiától?

Természetesen. A rendőri erők támogatására, feladatuk kiváltására 11 külképviseleti és 11 kormányzati objektumnál, Pesten elsősorban lehet látni a katonákat fegyverrel a kézben, akik az őrzés-védelmi feladatot ellátják.

Mennyi katonára van még szükségük? Van még hely? Lehet jelentkezni?

Mi mindig szívesen látjuk a jelentkezőket, elsősorban azokat, akik elkötelezettek, elhivatott emberek. A katonai szolgálat sok-sok lemondással, megpróbáltatással együtt jár, de mindezek mellett lehet ránk számítani. Most mintegy 3800 katonánk vesz részt ezekben a feladatokban nap mint nap.

Van létszámplafon, hogy hány emberrel lenne ütőképes a honvédség összességében?

Magyarország kormánya úgy döntött, hogy ebben a térségben, ismerve azt, hogy milyen biztonsági kihívások jelentkeznek, szükséges egy jól felszerelt, ütőképes, a térség meghatározó erejét képező katonai képesség létrehozása, ezt végiggondolva nekünk szükségünk van 2026-ig mintegy 30 ezer aktív katonára – ebben nincsenek benne most a honvédelmi alkalmazottak, az még plusz 7-8 ezer fő – és legalább húszezer önkéntes tartalékos katonára.

Most mennyi a létszám?

Több mint 28 ezer főnél tartunk, ahogy a technikai eszközök majd érkeznek, annak tükrében kell nekünk a létszámot biztosítani, de úgy, hogy mire a technikai eszköz megérkezik, addigra az alapképzésben is járatos katonáink legyenek, hiszen ha most behozzuk a technikai eszközöket, majd négy év múlva teszünk rá katonát, akkor nem csináltunk semmit. Vegyük a Leopard 2A4-est, amelyből 12 darabot rendeltünk erre az évre, a katonáinkat pedig kiküldtük Németországba, Ausztriába, hogy az alapkiképzést megkapják. És mire az eszközök megérkeztek, már itt volt a magyar kiképzett katona, aki tudja képezni a következő generációt ezekre az eszközökre.

Hogy áll a Zrínyi 2020 haderő-fejlesztési program? Milyen eszközök érkeztek eddig és mi várható még?

Nagyon nagy a lista, hiszen ahhoz, hogy a térség meghatározó erejét tudjuk képezni, mind a szárazföldi, mind a légi haderőnemünket fejleszteni kell a logisztikai kiszolgáló rendszereivel együtt. Nagyon nagy volumenű változtatásokat hajtunk végre. Ha csak a technikai eszközöket nézzük, 2018-ban a légierővel kezdtük, megvásároltunk négy kiképző repülőgépet. A jövő héten érkezik a következő négy. Utána a következő lépcsőfok az volt, hogy kis és közepes kategóriájú katonai szállítógépeket vegyünk, csapatszállító gépeket. Vásároltunk két Airbus A319-es és két Falcon repülőgépet. Menet közben az Airbusokat kialakítottuk arra, hogy légi mentési feladatot is végre lehet hajtani. Ha a katonáink egészségügyi problémával küzdenek vagy megsebesültek, haza kell őket hozni, akkor azonnal tudunk olyan gépet indítani értük, amely olyan berendezéssel rendelkezik, hogy az élet fenntartásáról egy súlyos sérültnél is gondoskodni tud. Természetesen fejleszteni kell a szárazföldi haderőnemet is, éppen ezért harckocsikat rendeltünk, két típust, a Leopard 2A4-est, amelyik már megérkezett. Ezek felújított, korszerűsített eszközök, hogy 2023 és 2025 között, amikor megérkeznek majd a Leopard 2A7-es vadonatúj eszközök, addigra az átmenetet a keleti technikáról egy nyugatira már gördülékenyen végre tudjuk hajtani. Ezenkívül vettünk kézi páncéltörő eszközöket, de szerződéseink vannak az önjáró lövegekre, a páncéltörő eszközökre, a légvédelmi rakétarendszerre, a légvédelmi rakétákra, a Gripen-szoftverek megújítására és természetesen azoknak a vezetési elemeknek a rendszerbe állítására, amely majd biztosítja a XXI. századbeli vezetési és technikai harmonizációt.

Mindent a világon lecserélnek, amijük van?

Teljes ráncfelvarrás, ha fogalmazhatok így. Majdnem mindent lecserélünk, hiszen Zalaegerszegen elkezdjük közös vállalkozásban a Lynx páncélozott szállító harcjárműcsalád gyártását, ez felderítő, lövész, aknavető és más, technikai mentő harcjárművet is magába foglal. Jönnek a négyszer négyes eszközök, páncélozott nem harci járművek, szállítóeszközök, és ez megfelel egy ráncfelvarrásnak, mert nagyon kevés régi eszköz marad a rendszerünkben.

Orosz eszközök még maradnak?

Ezeket az eszközöket is felújítottuk, például a MI24-es vagy a MI17-es helikoptereket, és amíg rendszerben tartható, addig ezeket az eszközöket alkalmazzuk is. Nem szóltam az új helikopterekről, az Airbus H145M kis kategóriájú, többfunkciós helikopterekből most már 16 lesz bent a jövő héten a rendelt 20-ból. Aztán jön a másik helikopter, az Airbus 225-ös, abból 16-ot rendeltünk, majd 2023 és 2025 között kell hogy érkezzen. Addig maradnak bent az orosz helikopterek, amíg ezeket az újakat rendszerbe nem tudjuk állítani. Vagy a BTR, a páncélozott szállítójármű addig marad rendszerben, amíg az első harci járműveket, a Lynxseket nem tudjuk rendszerbe állítani.

Mi alapján választják ki az eszközöket, a gyártókat és hogy milyen országból szerzik be ezeket?

Az egész beszerzésnél mi azt az elvet követjük, hogy van egy kihívásrendszer a katona előtt. Milyen feladatot kell neki végrehajtani a jövőben, azoknak a feladatoknak a végrehajtása milyen képességet követel a katonától. Tehát képesség alapú az eszközbeszerzés. A katona megmondja, hogy neki olyan képességű eszköz kell, amelyik ilyen, olyan, amolyan paraméterekkel bír. Ilyet találunk a világban, utána jön a piackutatás, hogy milyen kedvező konstrukcióban lehet ezt megvalósítani. Államközi megállapodással és milyen áron, milyen feltétellel, és a technikai eszköz megvásárlása még mi mindent foglal magába. Gondolok logisztikai ellátásra, kiszolgálásra, oktatásra, képzésre, milyen hosszú távon tudják ezt garantálni, és ezek alapján választjuk ki az ország számára is a legjobbat. Még egy szempontot szeretnék kiemelni. Ami a magyar gazdaságnak is rendkívül fontos, hogy olyan képességeket hozzunk létre, amely eszközök gyártása Magyarország gazdasági helyzetét is támogatja.

Hadszíntéri szállító repülőgépeket például Brazíliából vásároltak. Hogy áll össze ez a katalógus? Ön a világ összes gyártójának katalógusát fellapozza, és átnézi, hogy a feltételeknek melyik felel meg a legjobban?

Szakmailag mit keres a brazil légierő eszköze Magyarországon? Nagyon egyszerű a válasz. Először is az egyik legkorszerűbb, legmodernebb, van NATO-tagállam, amely rendelkezik már ilyen eszközzel,. A másik: van nekünk csapatszállító repülőgépünk, van futárfelderítő repülőgépünk, van egy C17-es flottánk, amely egy nemzetközi szerződésben biztosít nekünk részvételi lehetőséget Pápán, de hiányzik egy köztes harctéri, amellyel lehet technikai eszközt szállítani, lehet technikai eszközt deszantolni, lehet személyi állományt deszantolni, ejtőernyősöket kijuttatni, légi utántöltés alkalmazására képes. Nem szükséges az eszköznek betonozott kifutópálya, harctéri gyepen is le tud szállni, és ezeket a szempontokat figyelembe véve ez a legkorszerűbb, legmodernebb eszköz napjainkban.

Ezeket az eszközöket meg kell tanulni, de van olyan átmeneti időszak, amíg nem magyarok vezetik ezeket a gépeket ?

Ez nagyon fontos kérdés. Most egy keleti technikáról átülni egy nyugati technikára nem ugyanaz, mint ha az egyik személygépkocsiból átülök egy másikba. Rendkívül fontos, hogy a kiképzés, a felkészítés, az oktatás időben megtörténjen. Azt várjuk el a cégtől, amelytől az eszközt vettük, hogy gondoskodjon a személyi állomány felkészítéséről, kiképzéséről. A nagy értékű haditechnikai eszközöknél, mint például a repülőgép vagy a harckocsi, kint kezdik meg az állomány képzését.

Még a vásárlás előtt, vagy közben?

A vásárlás közben általában. Amikor már megvan az üzlet, azzal együtt szerződést kötünk a megfelelő kiképzés végrehajtására is. És mire az eszköz megérkezik, akkor már van hozzá személyi állomány. A harckocsikat egy meghatározott időkereten belül még Magyarországon is a külföldiek vezetik, üzemeltetik, olyan, mint egy oktatóvezető, egyrészt megmutatja, majd átül az oktatóülésbe, és tanítja, felügyeli. A repülőgépeknél úgyszintén. A repülőgépek egyes elemeinél még mindig előfordul, hogy a külföldi oktatópilóta is ott ül a magyar mellett.

Mennyi ideig tart egy ilyen tanulási folyamat és milyen országokból érkeznek az oktatók?

A repülőgépeknél jöttek Csehországból, Németországból, Franciaországból, a harckocsiknál pedig németek a kiképzők. Hogy meddig tart, ezt nagyon nehéz megmondani, mert különböző szintek vannak. Megvan, hogy milyen körülmények, milyen feltételek, milyen helyzetben, mely reptereket milyen kiképzettséggel lehet igénybe venni, ötszáz, hétszáz, de akár ezer repült órát is magába foglalhat, amit a magyar pilótának le kell repülnie oktatópilóta mellett.

Hogy áll a magyar gyártás, lesznek-e magyar fejlesztések?

Lesznek, meg már vannak is, ez rendkívül fontos, hogy a térség meghatározó haderejét tudjuk képezni. Nagy szükség van a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra. Első lépések között a katonák egyéni felszereléséhez tartozó fegyverzetet kezdtük el gyártani Kiskunfélegyházán. Ott gyártjuk a kézi fegyvereket, a mesterlövő fegyvereket, az aknavetőket. A Lynx páncélozott harci járműveket fogjuk gyártani Zalaegerszeg térségében, majd a négyszer négyes páncélozott szállítóeszközöket. Szükségünk van a lokátorfejlesztési képességre, ebben is dolgozunk, szükségünk van a terepjáró gépjárművek fejlesztésére, meg szükségünk van lőszergyártásra, hiszen akkor ér valamit egy képesség, ha annak minden elemét ebben az országban meg tudjuk teremteni. Természetesen ezek lehetnek vegyes vállalatok, a lényeg az, hogy többségi magyar tulajdonban legyen, és a külföldi piacon is meg tudjon jelenni. Nagyon fontos dolog: a haditechnika-fejlesztés mindig magával vonja a polgári életben történő fejlesztést is.

Sokan azt mondják, hogy a földi, illetve a légi támadás mellett föl kell készülni a kiberhadviselésre. Felkészültek erre?

Nagyon fontos, hogy a hagyományos hadviselési képesség megtartása mellett legyünk képesek az új kihívásokra. Ez a legújabb kihívás most a kibertér és a hibrid hadviselés, amelynek egyik szegmense a kibertérben történő műveletek végrehajtása. A Magyar Honvédség rendkívül nagy erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy mindig lépést tudjunk tartani és lehetőleg egy lépéssel előrébb járjunk, még mielőtt valami bekövetkezne. Kiberlabort hoztunk létre, kiberműveleti központot hoztunk létre, kiberszemlélőséget a Magyar Honvédség parancsnokságán, kiberakadémiát. Ezek mind-mind abban az irányban dolgoznak, hogy meg tudjunk küzdeni ezekkel a kihívásokkal is.

Ide katonák kellenek vagy informatikusok?

Elsősorban informatikusok.

Honnan tudnak ilyen szakembereket szerezni? Eléggé nagy a kereslet irántuk, és a fizetés is igen tetemes.

Ezért nagyon fontos az, hogy lépést kell tartani a kínálattal és kereslettel, hogy a legjobbakat mindig meg tudjuk nyerni a magunk céljai érdekében. Van hozzá lehetőségünk, van hozzá jogszabályi környezetünk és bizony nem ugyanannyit kell fizetnünk egy jól kiképzett informatikusnak, mint egy más fegyvernemnél dolgozónak. A fizetést mi nem úgy osztjuk most már, hogy mi a rendfokozata, mi a beosztása, mi az iskolai végzettsége, ezek is nagyon fontos szempontok, de elsősorban az alkalmazható tudás és képesség a legfontosabb, és bizony meg kell különböztetni a katonáinkat függetlenül attól, hogy esetleg ugyanazt a rendfokozatot viselik.