Miben változott a Fradi azóta, hogy átvette az elnökséget?
Lassan már nyolcadik éve, hogy szolgálhatom a Ferencvárost. És fontos, hogy sosem tekintettem magam elnöknek, és a munkatársaimat sosem tekintettem beosztottnak, mi ezt közösen alkotjuk meg. Egy csődben levő klubot vettünk át mi, közösen és tettük helyre. Az volt az elhatározásunk, hogy gazdaságilag rendbe tesszük a klubot, mert ha átlátható lesz a gazdálkodás, akkor meg fognak jelenni a támogatók. Ha megjelennek a támogatók, és rendbe tudjuk tenni a magunk körülötti világot, akkor meg jönnek a sikerek. Ezt a pályát jól jelöltük ki. Vért izzadtunk, mire rendbe tettük a Fradit. Két évvel ezelőtt fizettük ki az utolsó adóhatósági büntetéseket.
Mostanra állt elő az a helyzet, hogy a Ferencváros egy stabil gazdasági alapokon álló, sportszakmailag, infrastrukturálisan kiemelkedő klub lett Magyarországon.
Mennyiben változott a gazdasági környezet és mennyiben változott maga, a gazdálkodás? Mert az eredmény nyilván valahogy a kettőből jön össze.
Igen, de még van egy összetevője: a klub is változott, mert azt ne felejtsük el, hogy a Fradi egy balhés klub volt. Komoly cégek nem kötötték volna nyolc évvel ezelőtt a Ferencvároshoz magukat, mert azt gondolták, hogy ez egy kirekesztő, balhés klub, ahol állandóan verekedések, szurkolói rendbontások vannak. Persze megváltozott a környezet, de ahhoz nekünk is meg kellett változni. Magyarország sem volt jó gazdasági állapotban, egy csőd szélén tántorgó ország volt szintén, és sokat jelent, hogy Magyarország ma egy olyan hely, ahol jó gazdasági környezet van a sport számára is. A kormányzat azt is a zászlajára tűzte, hogy a magyarországi sportinfrastruktúrát rendbe kell tenni, és mi voltunk az elsők, akiknek a magyar állam épített egy gyönyörű stadiont. A stadionépítés szerintem egy példamutató dolog Magyarországon.
Miért?
A Fradi-pálya annak idején a körút és az Üllői út sarkán épült, ez Magyarország egyik legjobb telke volt. A Fradi-stadiont a teleknek a rosszabbik részére építettük föl, és a jobbik részét szabadon hagytuk. A beruházásoknak körülbelül a negyven százaléka, az adók és a járulékok formájában visszakerül az állam zsebébe, ilyen módon a stadiont megépítettük húszmilliárd forintért, abból megközelítőleg nyolcmilliárd forint visszakerült az államhoz. A telket, amelyen most egy nagy telekommunikációs cég fölépítette a székházát, a magyar állam eladta hatmilliárd forintért, ennyi bevételt jelentett. A 36 milliárd forint beruházási összegért épített székháznak a negyven százaléka szintén visszajött. Összességében 26 milliárd forintot kapott a költségvetés, így a stadionépítésből hatmilliárd forint tiszta nyeresége van a magyar államnak. És a teleknek van még egy beépítetlen része, ahol újabb irodaházat fognak építeni, amiből újabb bevétele lesz a magyar államnak.
Ezért azt állítom, hogy a Fradi stadionja ingyen van, és a magyar állam tisztán kereshet körülbelül tízmilliárd forintot,
ami szerintem példamutató beruházás.
A Fradi stadionja megtermel annyi pénzt, amennyiből működik?
Ez bonyolultabb kérdés, mert szerintem a sport nemcsak gazdasági ügy, hanem oktatási kérdés is, de nyereséges a stadion a kezdetektől fogva. Egy német üzemeltetővel dolgozunk együtt, aminek vannak előnyei és hátrányai, de egyre növekvő nyeresége van, és egyre több ember jár meccsre. Az átlagos nézőszámunk tízezer fölött van, ami szerintem egy hatalmas előrelépés. Idehoznám a biztonsági kérdést, mert innen is meg lehet érteni, hogy miért volt értelme ezt a stadiont megépíteni. Az előző stadionunkban, amikor egy Újpest-Fradi meccs volt, mindig balhé volt, rohamrendőrök állták körbe a stadiont, és az emberben, amikor kijött a meccsre, volt félelemérzet. Az elmúlt időszakban most már nem egy derbit lejátszottunk a stadionban, és egyetlenegy verekedés nem volt.
Családi élmény ma már a stadionba kimenni?
Igen, és mi erre különös hangsúlyt is fektetünk. Ha nem jönnek ki gyerekek a stadionba, akkor majd felnőttként sem fognak, és nem fogja a Fradiba elhozni a gyerekét sportolni, pedig ez nekünk mindig az elsődleges dolog. A mi sporttelepünkre 3500 gyerek jár sportolni, és persze nem mindegyikből lesz világklasszis sportoló, de sokkal jobb emberek lesznek a sport által, és ezt érdemes szem előtt tartani.
Anyukák is kimennek most már a gyerekkel?
Igen, és külön bejáraton mennek be a családok, nagyon odafigyelünk, egy külön szektoruk van, kiszolgáljuk őket, és ezt mérjük is. Barcelonában 30 százaléknyi nő jár ki, nálunk 19 még csak, de már ez is nagy dolog.
A klubvezetésben vannak külföldi jó gyakorlatok, amire érdemes odafigyelni?
Erre is nagyon nagy hangsúlyt fektetünk. Az én barátom és társam a labdarúgásban Orosz Pali. Egy két nyelven beszélő fantasztikus ember, akinek az édesapja olimpikon, szíve-lelke a Fradié, ő nagyon sok konferenciára el tud jutni, és az összes jó példát megpróbálja hazahozni külföldről. Oda jutottunk, hogy van néhány olyan programunk, amit három-négy nagy klub is eljött megnézni. Az egyik ilyen a Fradi-suliprogram. Az élsportolóink elmennek egy iskolába, és ott bemutatjuk, hogy mi is a Fradi valójában, a sportolók elmesélik a saját élettapasztalataik alapján, hogy miért fontos sportolni, és hogy miben segíthet nekik a sport. Szerintem ez az egyik legszebb dolog, amit a Fradiban csinálunk.
Mi a célja a következő elnöki ciklusára?
Hogy a Ferencváros még több sportágban Európában jegyzett klub legyen. Elsősorban a labdarúgásra gondolok, arra kell a legtöbb energiát fordítani, hogy a Ferencvárosnak sikeres labdarúgócsapata legyen, és
a siker azt jelenti, hogy a Fradi szerepel az Európa Ligában vagy a Bajnokok Ligájában.
Évek óta erre pályázunk, ez a legnagyobb cél, és az lehetetlen, hogy ne tudjuk megugrani. Tovább kell az infrastruktúrát fejlesztenünk, tovább kell képeznünk az edzőinket, ezek mind addig a célig visznek el minket, hogy egy Európában jegyzett klub legyünk.
A labdarúgásban mi kell ehhez a nagy ugráshoz?
Sok összetevője van, nyilván szükséges hozzá a pénz, az nem megy másként. És vannak jó klubmenedzsmentek, a Mol Vidi például egy ilyen klub, ahol jól menedzselték a labdarúgó-szakosztályt, ezért arra lehet számítani, hogy a csapat minden évben bekerül valamelyik nemzetközi kupába. Ők jobb utat választottak, talán úgy tűnt, hogy türelmetlenebbek, és sűrűbben cseréltek edzőket. Mi próbáltunk kitartani az edzőnk mellett, és lehet, hogy érdemes lett volna előbb váltani.
Szerhij Rebrovval menni fog?
Kiváló labdarúgó volt, nagyon komoly edző is, ő már látta azt a helyet, ahová mi még hírből sem tudtunk eljutni. Amikor Thomas Doll volt az edzőnk, akkor is azt éreztem, hogy mi eggyel nagyobb edzőt hoztunk, mint amilyen a csapatunk, és aztán fölfejlődtünk mögé.
Most is azt érzem, hogy Rebrov egy sokkal jobb edző, mint amilyen most a csapatunk.
Szeretnénk az ő kvalitásainak megfelelni, és akkor talán mi is jobb csapat leszünk.
Mikorra kell odaérni?
Már a nyáron.
Addig van türelmi idő?
Nem, azért egy edző egy évet biztos, hogy érdemel.
Hosszú Katinka odaér a Fradiba?
Voltak tárgyalások, de aztán megszakadtak. Egy világsztárról beszélünk, és egy világsztárnak vannak olyan követelései, amelyeket a Fradi nem minden esetben tud teljesíteni. Nem kifejezetten gazdasági vagy anyagi dolgok voltak, hanem más, menedzsmenti dolgok, és mi a Ferencváros vagyunk, harminc olimpiai bajnokkal, a múltunk arra kötelez minket, hogy mindent nem adhatunk oda egy egyéni versenyzőnek, így a tárgyalások megszakadtak. De jó tárgyalások voltak, mind a két félnek jót tettek ezek a tárgyalások, békében váltunk el.
A Ferencváros nem tud vagy nem akar annak megfelelni, amit Hosszú Katinka kért?
Katinka egy erős karakter, pontosan tudja, hogy mit akar csinálni, és van, amihez a Fradi nem tud asszisztálni, ennyi.
Akkor itt ennek a történetnek vége is van?
Igen.
Kézilabdában mit várnak a szakosztálytól?
A női kézilabdára vagyok talán a legbüszkébb, ugyanis ott az az elképzelésünk, hogy magyar játékosokkal és néhány külföldivel próbálunk bajnokságot nyerni, és tavaly majdnem sikerült, egy gólon múlt.
Hány külföldi fér be a Fradiba?
Kettő-három, de lehet, hogy kell ezen emelni. Ha versenyre akarunk kelni a világválogatottal, ami a Győr, akkor lehet, hogy még egy-két külföldit hozzá kell tennünk. A férfiaknál először az NB I-be való följutás volt a célunk, most, hogy bent maradjunk az NB1-ben, és aztán a következő évtől már a dobogóért kell mennünk. A Fradinak mindig a bajnokság megnyerése a célja, tehát előbb-utóbb nyilván az lesz a cél, hogy a férfi kézilabdában is oda tudjunk érni.
A vízilabdában minden rendben van?
Minden rendben megy, de mindig az az érzése az embernek, amikor fönt van a csúcson, hogy mennyi minden kell, hogy fönt tudjon maradni.
Egy csapatot nem könnyű összetartani.
Fantasztikus munkát végeztek az elmúlt években, néhány évvel ezelőtt még a kiesés ellen küzdöttünk. Annak idején megboldogult Ambrus Tamás indította el a vízilabda-szakosztály föltámasztását, Gerendás Gyuri is nagyon sokat dolgozott rajta, és aztán Varga Zsolt, aki a napokban a világ legjobb edzője lett.
Változik a tao-szabályozás. Milyen hatásai lesznek a Ferencvárosnál?
A tao-szabályozás az infrastruktúrára vonatkozólag lesz szűkebb. Mi abban nagyjából rendben vagyunk.
Milyen fejlesztéseken, beruházásokon dolgoznak?
A Fradiváros egy nagyon nagy és izgalmas, intellektuálisan is nagy energiát lekötő lehetősége a klubnak, ugyanis építünk egy új sporttelepet a Népligetben az Építők-pálya helyére.
A világon egyedülálló módon lesz benne egy uszoda, egy jégpálya, egy kézilabdacsarnok,
és az evezésen kívül minden szakosztály új otthont kap. A régi sporttelepünkön marad kizárólag a labdarúgás. Ennek az előkészítése zajlik, szeretnénk megépíteni három-három és fél éven belül.
Miből?
Ez egy állami beruházás lesz, és tulajdonképpen a pénz rendelkezésünkre is áll, idáig az engedélyekre vártunk. Most decemberben minden akadály elhárult, márciusban közbeszerzést írunk ki, és talán nyár végén elindulhat a beruházás.
A Népligetet is hozzáigazítják, hogy legyen környezete a Fradivárosnak?
Annak volna értelme. A Népliget most egy borzalmas hely, szinte vállalhatatlan. Budapest legnagyobb erdeje, érdemes volna rendbe tenni. Vannak róla tervek, hogy ne csak a sportnak, hanem a kultúrának és a gasztronómiának is otthont adjon. Abban reménykedem, hogy ez az ingatlanfejlesztés megindítja az egész Népliget fejlesztését. Az államnak vannak erre vonatkozó tervei, de nem voltak elég konkrétak. És azt se felejtsük el, hogy a környéken épül még egy sportcsarnok a kézilabda Európa-bajnokságra, ott biztos követelmény lesz, hogy a Népliget is jól nézzen ki.
Miből él ma a Fradi?
A költségvetés körülbelül kétharmadát elviszi a labdarúgás. A költségvetés javarészt szponzorpénzekből, a szövetségek által nyújtott támogatásokból, a válogatott játékosoknak és az edzőknek nyújtott támogatásokból és a tao-pénzekből áll össze.
Nyereséges a Fradi?
Hát nem veszteséges, mert azt nem lehet.
Milyennek kell lennie egy sportegyesületnek?
Nonprofitnak. A sportban sosincs elég pénz, mert mindig szeretnél eggyel magasabbra kerülni: jobb pályát szeretnél, jobb felszerelést a játékosoknak, jobb csapatbuszt, jobb edzőt, jobb utazási körülményeket, minél profibb helyzetet teremteni. A mi éves labdarúgó-költségvetésünk talán néhány heti költségvetése egy Paris Saint-Germainnek.
Képes volna saját magát eladni a sport? Üzletként is képes volna működni?
Igen, mert a cégeknek is érdemes mellé állniuk, egy nagy siker mellett szívesen jelennek meg. Ahogy nő a gazdaságunk és egyre jobban teljesítünk, úgy a sportba is sokkal több pénz fog bekerülni.
Az utánpótlás népszerűségén látszik ez a fejlődés?
Igen, és nemcsak a focién. Amikor a kézilabda például jól megy egy világversenyen, akkor húsz százalékkal több gyerek jelentkezik. Ezért érdemes bajnokcsapatokat építeni, mert a példaképek után jönnek a gyerekek.
Mennyi ideig lehet a gyerekeket a sportban tartani?
A múltkor olvastam egy statisztikát, hogy egy átlagszülő Budapesten hat percet foglalkozik egy gyerekkel. Közben mi a Fradiban egy héten, ha három edzés van, meg hétvégén egy meccs, négy alkalommal kapunk két órát, hogy egy gyereket neveljünk.
Lehet, hogy nem lesznek nagy bajnok, de sokkal jobb ember lesz,
ugyanis egy csapatban megtanulja segíteni a gyengét, megtanul csapatban gondolkodni. Ezek a gyerekek elkezdenek hinni a munkában, folyamatos egészségügyi ellenőrzés alatt vannak, nem híznak el, kikerülnek a virtuális világból. És azt se felejtsük el, hogy a Ferencvárosban 14 és 18 éves kor között van drogszűrés. Ha ezt nem fogadják el a szülők, hogy itt drogszűrésen fog átesni a gyereke, akkor nem kell itt sportolni. Nem az a célunk, hogy egy gyereket elvitessünk a rendőrséggel, hanem hogy leüljünk a szülővel, és megbeszéljük, hogyan tudjuk a gyereket ebből kisegíteni. Nagyon sok olyan beszélgetésen vettem én is részt, ahol a szülők ott szembesültek a ténnyel.
Van elég jól képzett edző minden sportágban?
Van, de keresni kell, meg dolgozni kell velük, és kontroll alatt kell őket tartani. Nemcsak az a fontos, hogy levezessen valaki egy edzést, hanem hogy jó ember is legyen, mert ők tanárok. Ha az a kérdés, hogy mennyire vagyok elégedett egyébként az utánpótlással, ebben vagyunk a legjobban elmaradva, de az elit sport jó teljesítménye nélkül nem lehet jó utánpótlást csinálni.
A Fidesz alelnöke is egyben. Jelenthet-e változást a Fidesz kampánystratégiájában, ha az ellenzék együtt indul?
Nagyon furcsa helyzet, ha tűz és víz ül egymás mellé, amin az ember csodálkozik. Ez a helyzet már előállt 2018 tavaszán is, és ott a véleményüket el is mondták a választók. Most valami oknál fogva megint erre a stratégiára helyezkednek. Csodálkozom az egészen, és azt gondolom, hogy ez egy abszurd, ami történik a túloldalon.
Működőképes abszurd lehet?
A puding próbája az evés, majd meglátjuk, hogy mire jutnak ezzel. Nem tudok jobbikosként vagy szocialistaként gondolkodni, de én biztos nem erre a megoldásra jutottam volna.
Minden más megoldást már kipróbáltak. Mi maradhat, mint a valamilyen módon egyben indulás?
Az eltelt kilenc évben nem volt egyetlen olyan törekvésünk sem, amelyet támogattak volna. Mi lenne, ha egyszer megpróbálnának konstruktív módon dolgozni? Idáig valami nem ment, most még jobban erőltetik. Gondolják, hogy menni fog?
Újabb Békemenet-demonstrációra számít?
Azt nem a Fidesz szokta kezdeményezni, hanem van a Békemenetnek egy testülete, és majd eldönti. Nyilván, ahhoz kell olyan közhangulat is, amikor ezt érdemes megcsinálni.
Jó lenne a Fidesznek?
Nem tudom eldönteni, de ha egy békemenetet összehívnának, akkor ott sokkal többen lennének, mint a mostani ellenzék, ez nem is kérdés.
Az utcai politizálás érdeke a kormányoldalnak?
Egyáltalán érdeke-e Magyarországnak? És nemcsak az utcai politizálás, hanem ez a fajta radikalizmus, amit a parlamentben elkövettek.
De ellenzéki korában a Fidesz is elég határozottan fellépett…
De nem vertünk szét egy parlamenti ülést.
Kordont bontottak, meg kerítést is határozott mozdulatokkal.
De a Házban...
De nem mentek be a Házba...
De voltunk bent, a szavazásokon részt vettünk, és nem akadályoztuk fizikálisan az elnöknek a pulpitusra való fölmenetelét. Nem akadályoztuk képviselők szavazási lehetőségét. Ez egy nagyon veszélyes víz, amire evezünk, mert vajon hogy fog normalizálódni a helyzet? Ezt nem tartom normális dolognak, és szerintem ez egyáltalán nem az érdeke a magyar demokráciának.
Ezek az emberek hosszasan, órákon keresztül képesek voltak a demokráciáról beszélni, de közben a többségi akaratot képtelenek elfogadni.
A mostani tüntetések nem azért vannak, mert a túlóratörvénnyel, a bíróságokkal vagy az alkotmánnyal probléma van, hanem az a helyzet, hogy elvesztettek egy választást, és ebbe képtelenek belenyugodni.
És jönnek új választások.
Nekem meggyőződésem, hogy ez a választási kampány része. Csak most mondok egy példát, a szakszervezetek azt mondták, hogy májusig biztos lesznek demonstrációk. Nyilván a választási kampányhoz fűződik a mozgásuk.
Másképp kell kampányolni három kétharmados győzelem után? Hozzá lehet szokni azért a sok győzelemhez is.
Igen, de nem jellemző ez ránk. Ezt a munkát is, mint minden munkát, érdemes alázattal végezni, és nem gondolom, hogy a kilenc év arra lenne példa, hogy mi egyetlen napot is ellazsálnánk.
Ugyanarra kampánytechnikára, aktivitásra, módszerekre érdemes számítani a következő választáson is?
Változnak a kampánytechnikák, és ehhez egy pártnak is érdemes alkalmazkodnia. Pártigazgatóként vagy ügyvezető alelnökként sose leszek elégedett a mi teljesítményünkkel, mindig az az érzésem, hogy még lehetett volna jobb eredményt elérni.
Nekünk régóta van egy technikánk, taktikánk, ami tulajdonképp egy politikai ars poetica is, hogy mi közvetlen és személyes kapcsolatot tartunk a választókkal.
Ezt régen mozgósításnak hívták, de ez ennél sokkal több. Mi nemcsak a választási kampányunkban találkozunk az emberekkel, hanem fórumokat hívunk össze. Talán ennyit a kulisszák mögé is érdemes betekinteni: a fórumok azért vannak, hogy találkozz azokkal az emberekkel, akik téged megválasztottak, és mondják el a véleményüket. Ha elmondták a véleményüket, vonj le abból konzekvenciát. Nemcsak mérések léteznek, hanem személyes találkozások és abból személyes érzések. Az online tér is megnyílik, ami egy külön érdekesség. Most az Egyesült Államokban vannak olyan új kampánytechnikák, ahonnan érdemes a tapasztalatokat levonni.
A Trump-kampányban az online tér jelentősége radikálisan fölértékelődött. Ezt szerintem jól kell csinálni.
Az ellenzékünk is jól dolgozik ezen, és nekünk is jól kell csinálni. A kampányban ebben nekünk nemhogy vereséget nem szabad szenvedni, hanem ezt a csatát meg kell nyerni.
Amerikában lehet szinte mindenkiről tudni, hogy kinek a szavazója, Magyarországon ezt általában titkolni szokták.
Minket piszkáltak sokáig az én nevemről elnevezett listával, a Kubatov-listával, amihez a csatlakozás önkéntes volt, és mi ezeket az embereket meg szoktuk keresni. Meg szoktuk kérdezni, hogy támogatnak-e minket, és ha nem támogatnak, akkor miért nem? Javasolnám minden pártnak, hogy keresse meg a választóit, keresse meg a szavazóit, menjen el hozzájuk, és érdeklődjön, hogy mi a véleményük róla, mert az sokkal közelebb visz a hiteles politizáláshoz.
Látják már az idei választások kiemelt kampányeseményeit?
Erről nem érdemes beszélni még előre. Nagyon sűrű év lesz, mert nemcsak európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek, hanem a Fidesznek még tisztújító kongresszusa is lesz, tehát nagyon sok munkánk lesz az elkövetkezendő egy esztendőben.