Valóban azt látni az eddig megismert adó- és költségvetési tervezetből, hogy a kormány rendezni kívánja az alacsony jövedelmű szektorok béreit. Akár úgy is lehetne fogalmazni, hogy baloldali jellegű intézkedések valósulnak meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője.
Példaként említette a legalacsonyabb jövedelműek adóterheinek csökkentését, a nyugdíjemelést, illetve a SZÉP-kártyás megoldást, valamint a családi pótlék megduplázását is, ami szintén a kevesebb pénzből élő és gyereket nevelő háztartásoknak segít. Ide sorolta az állami szektorban bejelentett, viszonylag jelentős béremeléseket is. Nyeste Orsolya kiemelte:
mikroszinten mindenki úgy gondolja magáról, hogy keveset keres, tehát a saját fizetésével jellemzően soha senki nincs megelégedve.
Ám makroszinten az emelések jó pár tízmilliárd forintba fognak kerülni az államháztartásnak, még akkor is, ha egyébként ezen szektorok béremelési igényei teljesen jogosak – jegyezte meg.
Az oktatás és az egészségügy valóban igen nagy tételt jelent egy-egy állam költségvetésében, e területeken rengeteg pénz megy el – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Rengeteg fiatal van, akiket oktatásban kell részesíteni, ami az állam egyik kiemelt feladata, és ezt – egy bizonyos szintig – nem lehet versenypiaci körülmények között végezni – részletezte, megjegyezve, hogy a felsőoktatás már egy másik téma, ott már nagyobb lehet a szabadság, mint a közoktatásban.
Beszélt arról is, hogy
az egészségügy az oktatáshoz hasonlóan az állam feladata, de ezekre az elmúlt másfél évtizedben Magyarország jelentősen kevesebbet költött, mint a régiós vagy uniós országok.
Véleménye szerint tehát igenis van helye az emeléseknek.
Árokszállási Zoltán másrészről viszont kiemelte az eurózóna felé haladást, példaként említve olyan tagállamokat, amelyek nemrég csatlakoztak a monetáris unióhoz: Bulgáriát és Horvátországot. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a 2025-ös horvát IMF-riportban megdöbbentő módon pozitív példaként emlegetik hazánkat az egészségügy és az oktatás kapcsán, mondván, ha Horvátországban is olyan hatékony lenne az említett területek finanszírozása, azon sokat tudna spórolni a horvát állam. Végezetül kijelentette: fontos üzenet, hogy ha többet is tervez költeni a kabinet, érdemes lesz rá odafigyelni rá, hogy hogyan teszi ezt.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.