A KSH adatai szerint az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal, júliushoz képest pedig 1 százalékkal emelkedett. A növekedést elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar teljesítménye hajtotta, miközben a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is csökkenést regisztráltak. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban éves alapon 2,4 százalékkal nőtt, havi összevetésben viszont 0,7 százalékos mérséklődést mutatott.
A szeptemberi fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami a mögöttes árazási nyomás továbbra is mérsékelt jelenlétére utal. Elemzői várakozások szerint az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat.
Az IMF előrejelzése szerint
a hazai GDP idén 2 százalékkal bővülhet,
míg a költségvetési hiány csökkentése érdekében a szervezet középtávú kiigazítást és a hiánycélok szigorítását javasolja.
Amikor örülnek a pártok
A Fidesz a korábbi kormányzás eredményének tekintette a kedvező számokat, hiszen az ipari bővülést éppen azok a gyárak hajtották, amelyek betelepítésére az elmúlt évek gazdaságpolitikája épült. Csakhogy ezeknek a beruházásoknak az alacsony hozzáadott értéke továbbra is a gazdaság egyik legsúlyosabb szerkezeti problémája.
A mostani kormánypárt és Magyar Péter miniszterelnök számára szintén jól jött a látványos növekedés, ám a kedvező adat értékelésekor már kevésbé került előtérbe, hogy a bővülés éppen azokhoz az iparágakhoz kötődött, amelyekre a Tisza – és az akkori kormány kritikus média – a választási kampányban rendszeresen bírálatokat fogalmazott meg – állapítja meg az index.hu cikke.
Annyit tettek még hozzá szerkesztőségi információként, hogy „úgy hallottuk, hogy egy-két banki makrogazdasági elemző is jót mosolygott azon, ahogy a két politikai oldal egyszerre könyvelte el saját sikereként ugyanazt az adatot. Így aztán tényleg senkinek sem lehetett oka a panaszra”.