Az MNB szombati közleménye szerint erről Varga Mihály a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén beszélt. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az euró önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.
Varga Mihály kifejtette, hogy Magyarország legfontosabb gazdaságstratégiai célja a társadalmi jólét tartós növelése és a fenntartható gazdasági felzárkózás biztosítása. A közös valuta átvételének feltételeit ezért úgy kell teljesíteni, hogy a fenntartható növekedésre előnyös hatással legyen – mondta.
A jegybankelnök kiemelte: az euró bevezetése számottevő előnyöket kínál Magyarországnak.
- A kamatszintek mérséklődése olcsóbb finanszírozást biztosíthat,
- az árfolyamkockázat megszűnése kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését,
- az átváltási költségek elmaradása pedig évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.
Az MNB elnöke ugyanakkor a kedvező hatások mellett
a kockázatok mérlegelésére is felhívta a figyelmet.
Kifejtette, hogy az euró bevezetésével
- Magyarország elveszítené önálló monetáris politikáját,
- így a magyar gazdasági folyamatokhoz igazodó kamatpolitika is megszűnne.
- A közös monetáris politika ráadásul nem feltétlenül képes az egyes tagállamokat eltérően érintő gazdasági sokkok megfelelő kezelésére
– mutatott rá. A jegybankelnök szerint ezért a felkészülésnek túl kell mutatnia a maastrichti feltételek teljesítésén. Az infláció tartósan alacsony szinten tartását, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a termelékenység növelését és a versenyképesség javítását egyaránt nélkülözhetetlennek nevezte.
A sikeres felkészülés eredményei már az euró tényleges bevezetése előtt érezhetővé válhatnak. A stabilitás, a versenyképesség és a befektetői bizalom erősítése önmagában is hozzájárulhat Magyarország fejlődéséhez – hangsúlyozta.
A jegybank részéről az árstabilitás megteremtése és fenntartása a legfontosabb cél a közös valuta és a fenntartható növekedés eléréséhez. Ennek fontos mérföldköve az MNB inflációs céljának 2,5 százalékra mérséklése. Az infláció mértéke szeptemberben 1,6 százalékon alakult, amely historikusan és nemzetközi összevetésben is alacsony áremelkedést jelent, de a külső inflációs kockázatok miatt az óvatos és fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – tette hozzá Varga Mihály az MNB közleménye szerint.