Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Varga Mihály bejelentése: 2,5 százalékra csökken a jegybank inflációs célja, de még nem most

Infostart
2026. szeptember 22. 15:39
A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy felülvizsgálták a monetáris politikai keretrendszert. Az inflációs cél meghatározása illeszkedik a régiós gyakorlathoz, közeledik az Európai Központi Bank követelményéhez, és jobban is tükrözi az ország gazdasági fejlettségét a jegybankelnök szerint.

Nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén – jelentette be a jegybank. A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.

A döntést magyarázó sajtótájékoztatón kedd délután Varga Mihály jegybankelnök bejelentette: az MNB középtávú inflációs célja 2028. január 1-jétől 2,5 százalék lesz.

A következő hónapokban is adatvezérelten és körültekintően döntenek majd az alapkamatról.

Közölte azt is: évente 8 kamatdöntő ülést tartanak majd.

Részletek

Ami a részleteket illeti, felülvizsgálták a monetáris politikai keretrendszert, annak elemei összhangban alakulnak a legjobb nemzetközi gyakorlattal.

Az inflációs cél meghatározása, amely nem titkoltan az euróbevezetés felé hat, illeszkedik a régiós gyakorlathoz, közeledik az Európai Központi Bank számához, és jobban is tükrözi az ország gazdasági fejlettségét.

Korábban az inflációs cél 3 százalék volt, plusz/mínusz 1 százalékos toleranciasávval.

A 2028-ig terjedő idő Varga Mihály szerint elég lesz arra, hogy mindenki felkészüljön a változásra akár az előrejelzéseiben is.

A célcsökkentésről elmondta:

  • támogatja a vásárlóerő megőrzését
  • hozzájárul a beruházások és a fogyasztás növekedéséhez
  • csökkenti az ország strukturális sérülékenységét
  • támogatja a devizapiac stabilitását
  • kedvezőbb finanszírozási környezetet teremt.

Indokolta a 8 üléses évet is: a nemzetközi gyakorlat is ilyen, valamint mélyebb vitát tesz lehetővé a folyamatokat értékelve.

Az inflációs jelentés évente továbbra is 4 alkalommal történik.

A kamatdöntésről

Ezt követően beszélt csak a kamatdöntés hátteréről: jelezte, nagyon sok a bizonytalanság, a világpiaci olajárok jelentősen nőttek, a finomítói árrések is emelkedtek, részben a geopolitikai konfliktusokhoz kötődően, a kamat- és hozamkörnyezet emelkedik, a Fed részéről további emelkedés várható idén és még jövőre is.

A régiós kamatpályák közül a cseh és a lengyel is növekedést mutat, ott is jöhet még további emelés. Ebben a környezetben óvatos monetáris megközelítés indokolt Varga Mihály szerint.

A forint viszont erős, összességében a 365-ös szint közelében volt, néha felugrott a 370-es szintre.

Ami az inflációt illeti, az közlése szerint bennemaradt a jegybanki toleranciasávban, a pénzromlás ütemének részleteiről is beszélt a tájékoztatón; feltűnően csökkent egy év alatt az élelmiszerek ára (feldolgozott, feldolgozatlan egyaránt). A lakossági inflációs várakozás optimizmust mutat, a jegybanki jóslat viszont konstans.

Idén Varga Mihály szerint 1,8, 2027-ben 3,1 százalékon alakul az áremelkedés üteme.

Varga Mihály szólt még a reálgazdasági összetevőkről is:

  • kiskerforgalom: 4,9 százalék plusz
  • ipari termelés: 4,4 százalék plusz
  • építőipari termelés: 11,7 százalék mínusz (az uniós beruházások adhatnak lendületet).

A növekedés fő támasza szerinte a háztartások fogyasztása lesz, de az aszály negatívumát az ipari exportnak kell ellensúlyoznia.

Munkaerő-piaci folyamatok: 4,6 százalék a munkanélküliség, ez alacsonynak számít Európában. A bérdinamika viszont lassul.

Kérdések – válaszok

Egységesen döntött a Monetáris Tanács?

Igen. Nem is volt más javaslat az asztalon. Több hónapos előkészítő munka végeredménye. Átfogóan felülvizsgáltuk a keretrendszert. Örülök, hogy a döntés egyhangú volt, annak is, hogy folyamatos közelítés lehetséges az rutópai célinfláció felé

2028. január 1.: volt-e javaslat más időpontra?

Nem.

Az euróbevezéshez vezet közelebb az inflációs cél csökkentése?

Természetesen igen. Közelítünk a maastrichti kritériumokhoz.

MNB-dokumentumokat adtak át a vizsgálóbizottságnak. Miket? Meghallgatják Kósa Lajost és Bánki Eriket, Matolcsy Györgyöt vagy önt meghallgatják-e?

Minden lehetséges módon eleget akartunk adni a bizottság kérésének. Ami a behívásokat illeti, magam is voltam bizottsági elnök, a bizottság azt hallgatja meg, akit szükségesnek tart meghallgatni. Eleget kell tenni egy ilyen hívásnak.

Várható-e az inflációs cél további csökkentése?

Erről még korai beszélni, hisz eleve csak 2028-ban lép életbe. Amikor a keretrendszert felülvizsgáljuk, erre vissza fogunk térni.

Kötvényprogramok? Start Garancia? Mik a számok? Mennyire kockázatosak ezek a hitelek? Bedőltek is vannak?

Folyamatos a munka a NKP kötvényprogrammal kapcsolatban, képeztünk céltartalékot olyan kötvényekre, ahol a kockázat megnőtt. 1500 milliárd forintos a céltartalék. Figyelemmel követjük a kitettséget, de nemcsak a jegybank döntése fontos, a kormányé és a hitelminősítőké is.

A következő kamatdöntő ülés október 20-án lesz.