A kormány A valóság költségvetése névre keresztelte az idei költségvetést módosító javaslatot, és 7,5 százalékban határozta meg a 2026-os deficitcélt. Augusztus 31-ig nyújtják be a dokumentumot az Országgyűlésnek. Az erről szóló közlemény szerint a kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet, csökkenése 2026 után indul újra. Az erre vonatkozó konkrét középtávú tervet a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozzák nyilvánosságra.
Csiki Gergely, a Portfolio makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetet lehet akár súlyosnak is nevezni.
Azt jelzésértékűnek tartja, hogy 7 százalék fölé kellett emelni a költségvetés várható idei hiányát.
Erre a különböző év eleji, főleg az előző kormány által a választás előtt eszközölt kiadási növekmények miatt volt szükség, valamint azért, mert a 2026-os költségvetés tavaly nyári tervezésekor még egy teljesen más makrogazdasági pálya rajzódott ki, de azóta a helyzet rosszabb lett, emiatt is a valósághoz jobban hozzá kellett igazítani a költségvetés idei számait.
Most mindenki arra kíváncsi, lesznek-e megszorítások, vagy kezelhető a helyzet anélkül. Az elemző szerint ez a feszültség még nem biztos, hogy előjön a 2026-os költségvetésben.
„A piacok, a befektetők, az állam legnagyobb finanszírozói elfogadták azt, hogy erre az útra még nem lépett rá az új kormány, és nem is várják el, hogy ezt erőteljesen megtegye. Sőt, igazából fel is mentette magát ez alól az új kormány is az utolsó pillanatban, egy viszonylag személyre szabott fiskális szabályrendszer-módosítással. Ennek lényege, hogy a költségvetést magasabb államadóssággal fogadja el majd a parlament, hogyha megszavazzák ezt a verzióját a 2026-os költségvetésnek. Az új szabály az, hogy államadósság emelkedhet még akkor is, ha a gazdaság stagnált az elmúlt három évben. Eddig ez a kitétel csak recesszió idejére volt érvényes, tehát magának ad egy felmentést a tiszás többség” – mondta Csiki Gergely.
Úgy látja, hogy
a piacok engedékenysége az elkötelezettségtől függ.
Kulcsfontosságú mérföldkőnek tartja a fiskális politika megítélése szempontjából az ősszel várható információkat. Nagyon fontos lesz a 2027-es költségvetés struktúrája, szerkezete, illetve az abban foglalt bevételi, adóoldali megoldások, ahogy a költségvetés középtávú kitekintője vagy fiskális pályája, az, hogy miként és milyen hiánypálya mentén csökkentené a kormány a következő években a költségvetés hiányát a kitűzött 3 százalékra. Ez részben azért szükséges, hogy a fiskális politika hitelességét megalapozza és a befektetők szemében elfogadható legyen, hogy most ugyan „magasabb hiánnyal indítják a tiszta lapot”, de ezt fokozatosan csökkenteni fogja a kormány a következő években. Emellett szükséges azért is, mert az Európai Unió szabályrendszere is ezt várja el, ahogy a kormány által egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél, az euró bevezetése is ezt a 3 százalékos költségvetési hiánycélt követeli meg majd valamikor 2030 utánra.
A piacok biztosak az euróbevezetés erős kormányzati szándékában, Csiki Gergely szerint ez volt az egyik fő hajtótényező, bizalmi tényező a piaci mozgások mögött, akár csak ha a forint látványosan erősödő árfolyamára, akár a látványosan csökkenő kötvényhozamokra gondolunk.
„Ez ugyanis nagyon sok következménnyel jár a gazdaságpolitikára nézve, aminek így kiszámíthatónak kell lennie, valamint a fiskális politikát is megköti, középtávon fokozatosan csökkenteni kell a költségvetési hiányt. Ez az, amit a befektetők most megelőlegeztek és megvettek. És ennek egyfajta szakítópróbája jön ősszel, amikor kiderül, hogy mit vállal a kormány középtávon a költségvetési hiánypálya tekintetében” – fogalmazott.
Bár arra sokaknak van ötlete, hogy a központi költségvetés kiadásait hol kellene növelni és többet költeni az egészségügy, az oktatás, a közlekedés vagy az infrastruktúra területén, de a fő kérdés az lesz, hogy hol lehet spórolni, hogyan lehet egyensúlyt létrehozni ennyi kiadási vágy, szükséglet mellett. A megfejtésen a makrogazdasági elemző szerint a Pénzügyminisztériumban lázasan dolgoznak. Az idei költségvetésben is történt megtakarítás, egyenlegjavítás, a kormány által átvetthez képest 700 milliárd forint, de ennek az összegnek egy jelentős részét a kormányzat egyfajta tartalékba helyezi, és egy új Havária Alapba tesz belőle 500 milliárd forintot.
A kormány nyilván a gazdasági növekedés beindítását várja, ami ad majd némi mozgásteret, de várható döntés a különadókkal kapcsolatban is, amit nagyon kritikusan néz az Európai Bizottság, és persze az érintett szektorok is. Ám ezek kivezetésének üteme nem biztos, hogy gyors lesz, Csiki Gergely szerint ezzel is magának teremthet mozgásteret a kormány a költségvetés bevételi oldalán. Az is elképzelhető, hogy kidolgoznak egy olyan tervet, hogy a következő években bizonyos ütemezés szerint csökkentik a költségvetés különadókból származó bevételeit, adva ezzel egy kvázi kiszámítható pályát az érintett szektorok számára.
Az szerinte egyelőre nem látszik, hogy a lakosságot milyen kellemetlen gazdasági intézkedés érheti el. A költségvetés-módosítás törvényjavaslata még nem érhető el, csak a Pénzügyminisztérium közleménye ismert, valamint a Költségvetési Tanács hétfőn megjelent véleménye.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.