Ami a részleteket illeti, azokkal mindenképpen nagyon elégedett az Erste – ügyfélhitel-állomány, ügyfélbetétek, új számlanyitás (+15-20 százalék), működési bevétel –, viszont elsősorban az extraprofitadó miatt, ami több mint háromszorosára nőtt, az idei évben az adózás utáni eredmény mínusz 5,2 milliárd forint volt a tavalyi évhez képest. Mindezzel együtt a számokról az InfoRádiónak nyilatkozó Jelasity Radován biztos benne, hogy már a második negyedévet mindenképpen pozitívan fogják zárni.
A pénzintézet elnök-vezérigazgatójának beszámolója szerint a vállalati hitelállomány 17 százalékkal nőtt, körülbelül 600 milliárd forinttal a tavalyi év hasonló időszakához képest. Itt is elsősorban a lakossági hitelállomány az, ami nagyobb mértékben nőtt, a vállalatoknál pedig elsősorban a kkv-knak és a kisvállalatoknak nyújtott hitelek nőttek jelentős mértékben.
Ismert, a bankok egyeztetést folytattak nemrég Kármán András leendő pénzügyminiszterrel, amelyen kiderült azon banki panasz, hogy nagyon sok adó terheli a bankszektor egészét. Az ezzel kapcsolatos elvárásokról szólva Jelasity Radován elmondta: a magyar bankszektor teljesen tisztában van azzal, hogy mekkora pluszt jelent a jelenlegi költségvetésnek a magyar bankszektor extra befizetése, legyen itt szó extraprofitadóról, bankadóról vagy tranzakciós illetékről. De
„ami az államháztartás fenntarthatóságát illeti,
reméljük, hogy mindenképpen sokkal több lesz a piacgazdaság és sokkal kevesebb a rögtönzés, belenyúlkálás, a nem piaci mechanizmusok erősítése.
Remélhetőleg a versenyfeltételek is egyenlőek lesznek, tehát nem fog senki felé többet lejteni a pálya. Kevesebb szabályozást kívánunk saját magunknak, és mindenképpen egy sokkal szorosabb együttműködést. Reálisak vagyunk, milyen mértékben lehet kérni az egyszeri terhek csökkentését. És ami számunkra a legfontosabb, hogy legyen egy belátható középtávú pálya, ahol lehet csökkenteni a bankokra rótt terheket, és így ezt tovább szeretnénk adni az ügyfeleinknek, hogy a bankolás is sokkal olcsóbb és fenntarthatóbb legyen, ezen keresztül legyen nagyobb versenyképessége a magyar bankszektornak.”
Szólt az államilag támogatott hitelek jövőjéről is, ezzel kapcsolatban elsősorban a pénzügyminiszter nyilatkozatait várja majd.
„Ha reálisan összehasonlítjuk a többi országgal itt a környezetünkben, nincs még egy, amelyiknek több programja lenne, ahol a hitelezésnek nem a 10-20-30, hanem egyes hónapokban 70-80 százaléka is államilag támogatott lenne. Ezeknek
a hiteleknek az állami támogatása természetesen az adófizetőknek jelentős pénzébe került eddig is,
és ezek a programok, még akkor is, ha nem folytatódnak, jelentős terhet fognak jelenteni az elkövetkező évtizedekben az államháztartásnak. Mi csak abban reménykedünk, hogy ebből a szempontból is lesz egy belátható pálya, lesz egy konkrét terv, hogy melyek azok a programok, amelyek maradnak, folytatódnak, illetve milyen mértékben, egy-két szűrő extra bevezetésével sikerül majd jelentősen csökkenteni ezeknek az állami programoknak a negatív pénzügyi hatását az államháztartásra.”
Jelasity Radován a Bankszövetség elnöke is, eképp a beruházási támogatásokat fenntartandónak gondolja, mivel az utóbbi 3-4 évben a beruházások állománya drasztikus mértékben csökkent.
„Már most meg kéne alapozni a 2027-2028-as növekedést. Szerintem itt kellene fordulatot elérni, illetve extra módon kellene még ösztökélni a vállalatokat, hogy a jelentős betéti állományukat mozgósítsák a növekedés beindulása érdekében. A vállalati szféra jelenleg nettó betétes, tehát több betétje van a vállalati szektornak, mint hitele” – mutatott rá a banki vezető.
Az otthonteremtéssel kapcsolatban külön aláhúzta, hogy jelenleg olyanok is vásárolhatnak lakást, akik ezt befektetési céllal teszik, de ez kívül esne az otthonteremtés programján, miközben ebbe az állami segítségnyújtásba minden adófizető belead.