Idén márciusban döntött arról a kormány, hogy a stratégiai üzemanyagkészletekhez is hozzányúlhatnak az MSZKSZ tagjai, tehát azok az üzemanyag-nagykereskedő cégek, amelyek tagként jelen vannak. Ráadásul a szabályozás szerint egy adott áron vásárolhatják meg ezt a készletet a szereplők; lényegében az elmúlt egy hónapban másfél-két havi normál keresletnek megfelelő készletet vásároltak fel ezek a nagykereskedők, ami azt jelenti, hogy a stratégiai készlet nagyon alacsony lett – vélekedett az InfoRádió megkeresésére Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj- és gázipari elemzője.
„A helyzet okozhat valóban egyfajta nyomást a magyar piacra, és valószínűsítem azt, hogy a védett árat valamilyen formában veszélyeztetheti ez az ügy. Nehéz megmondani, hogy pontosan meddig tart ez a készlet, és azt sem tudni, ezek a készletek teljes mértékben piacra kerültek-e vagy sem. El tudom azt is képzelni, hogy a nagykereskedők, illetve egyes nagyobb fogyasztók a kialakult kínálati sokk miatt elkezdtek felhalmozni, tehát próbálják a saját helyzetüket, pozíciójukat javítani” – ecsetelte Pletser Tamás.
Hogy mennyire jelenthetett könnyebbséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése arról, hogy április végére befejeződnek a Barátság kőolajvezeték körüli javítási munkák, kedvező hírnek nevezte az ellátás szempontjából, „de alapjaiban nem változtatja meg a helyzetet”, mivel a legnagyobb probléma az, hogy a védett ár a piaci ár alatt van, emiatt nem érkezik az országba elegendő mennyiségű finomított termék, ezért a szereplők a tartalékaikhoz nyúlnak. De tény: a Mol finomítói kapacitáskihasználtságát javítani fogja, hogy több orosz olaj jön.
Pletser Tamás még arra is emlékeztetett, hogy a Mol tavaly októberben egy tűzesemény következtében kénytelen volt az egyik legnagyobb termelő egységét leállítani Százhalombattán, októberig nem is indulhat újra, emiatt
eleve kétharmados kapacitáskihasználtsággal termel a Mol,
amely ráadásul hetek óta csak tengeren keresztül kap olajat, tehát jóval kevesebbet, mint ha az csövön jönne.
A helyzet teljes rendezéséhez viszont a védett ár kivezetésére lenne szükség a szakértő szerint.
Adódik a kérdés, hogy ha az „olcsó orosz olaj” újra jön, miért nem lehet legalább arra szorítani a védett ár intézményét. Erre reagálva tisztázta:
idő közben az orosz olajtermékekre is akkora lett a kereslet, hogy már nincs szó versenyképes árról az orosz olaj esetében,
a Brentéhez hasonló áron forog az uráli típusú nyers kőolaj.
„Nyilván a Mol kisebb logisztikai költségekkel szembesül, de ez nem egy akkora különbség, ami lehetővé teszi a védett ár megtartását. Egyébként abból az olajból, ami két hét múlva jön, durván 3-4 hét múlva lesz csak termék, tehát a következő egy hónapot még nem is befolyásolja egy pozitív változás” – hangsúlyozta Pletser Tamás.
Hogy meddig tartható fenn így a védett ár, arról azt mondta, erre a kérdésre nem lehet válaszolni, mert a kereslet is dinamikusan változhat, de minél tovább velünk lesz, „annál inkább hiányjelenségek csaphatnak fel a piacon”.
A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Sipos Ildikó készítette.