A 2025-ös év nem volt egyszerű, nagyon erős hatással volt a piaci folyamatokra a ragadós száj- és körömfájás magyarországi megjelenése – mondta el Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az InfoRádióban.
Kiemelte, hogy annak ellenére volt erős befolyással a járvány, hogy a sertéságazatot közvetlenül nem is érintette. Heteken, hónapokon keresztül csökkentette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, valamint bizonyos időszakokban az Északnyugat-Magyarországról származó sertések belföldi értékesítését is „nagyon negatívan” érintette.
Volt egy súlyos piaci zavar, amit végül is egy állami felvásárlási intervenció tudott megoldani
– fogalmazott Éder Tamás.
Mindeközben a nemzetközi folyamatok is begyűrűztek. Különböző kereskedelempolitikai intézkedések eredményeként Európában tavaly a második félévben erős túlkínálat alakult ki sertésből, illetve sertéshúsból. Továbbá Kína jelentős vámot is kivetett az Európából származó sertéshúsra, amelyet egészen az év végéig fenntartott, akkor csökkentették csak „normális szintre”. Ennek eredményeképpen az európai sertéshús versenyképessége a kínai piacon drasztikusan gyengült, és erős túlkínálat alakult ki – ismertette a társadalmi elnök.
A túlkínálat nyomán pedig beszakadt a sertésár, fél év alatt közel 40 százalékos csökkenés ment végbe, ezt részben követték a hús- és húskészítményárak. Éder Tamás úgy fogalmazott, nagyon zavart és hisztérikus mozgásokat mutató év áll mögöttünk. 2026 elején már elkezdődött a korrekció,
az élősertés ára az elmúlt hetekben kis mértékű növekedésnek indult. A második félévben lehet közel az előrejelzések szerint ahhoz a szinthez, amely mellett a sertéstenyésztő gazdák már nem lesznek kénytelenek veszteséget elkönyvelni.
Leszögezte, hogy a ragadós száj- és körömfájás teljesen mögöttünk van, és hivatalosan is mentesek vagyunk most már. Mindazonáltal nem számítanak Európában a fogyasztás érdemi bővülésére, Magyarországon pedig kismértékű növekedésre van kilátás az első félévben. Januárban, februárban ennek első jelei már láthatóak is voltak.
A második félévvel kapcsolatban ugyanakkor „nem lehetünk optimisták”, de kis növekedést valószínűleg idén is tud az ágazat prezentálni. A húselőállítás és a húskészítmény-gyártás is pozitív volt tavaly a volumenindexét illetően. Miközben az élelmiszeripar egésze fél százalékos visszaesést mutatott, aközben az ágazat néhány tizedszázalékos növekedést ért el – magyarázta Éder Tamás.
A nemzetközi piacokon ugyanakkor nem láthatóak nagy lehetőségek a növekedésre, részben a járványok, részben pedig a velünk szemben továbbra is fennálló bizonyos exportkorlátozó intézkedések miatt. A KAP stratégiai terv nyomán azonban érdemi fejlődési lehetőségek nyílhatnak meg. A társadalmi elnök elmondta, sokan pályáztak a húsiparból az élelmiszeripar fejlesztésére szánt forrásokra, és a döntések többsége tudomása szerint már megszületett. A nyertesek megkezdhetik azokat a beruházásokat, amelyek reményeik szerint egy-két éven belül érdemben javítani fogják a magyar húsipar versenyképességét.