A tervezett február 24-e, az orosz invázió évfordulója helyett az Európai Parlament előrehozta, és február 11-én, szerdán délben szavazott az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelfelvételről, valamint az ehhez szükséges két jogalkotásról, a jelenlegi 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF), valamint az ebben szereplő Ukrajna-eszköz módosításáról.
A Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitelt az Európai Parlament többsége megszavazta.
A hitelfelvételt és ennek kritériumait tartalmazó megerősített együttműködésről szóló rendeletet a 652 EP-képviselőből 458 igennel, 140 nemmel, 44 tartózkodás mellett fogadták el, a folyósításhoz szükséges Ukrajna-eszköz módosítása 473 igennel, 140 nemmel és 32 tartózkodással ment át, míg az MFF módosítását, ami a fedezetet biztosítja, 490 EP-képviselő támogatta, 130 ellenezte 32 tartózkodás mellett.
A szavazás eredménye nem érhet váratlanul senkit, hiszen az lényegében csak formalitás volt, mivel az EP még korábban megszavazta a hitelfelvételt és hogy annak terheiből Magyarország, a Cseh Köztáraság és Szlovákia mentesül, bár a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselőjének is helyet adó szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) a szavazás előtt kezdeményezte, hogy azt napolják el, de ezt végül nem támogatta az EP többsége – írja az Index.
A tagállamok állam- és kormányfői még a decemberi EU-csúcson állapodtak meg, hogy Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kimaradásával 90 milliárd eurónyi hitelt vesznek fel közösen, ami aztán Kijev pénzügyi támogatására fordítanak – a most megszavazott összeg Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek a háromnegyedét fedezi.
Ezután az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még januárban mutatta be magát a konstrukciót, ami alapján a 90 milliárd euróból Kijev
- annak kétharmadát, 60 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra költheti;
- egyharmadát, 30 milliárd eurót pedig az ukrán költségvetés támogatására használhatja fel.
Ugyanakkor a hitelkonstrukció valamennyire rugalmas, így a 60:30-as arány nincs kőbe vésve. Emellett a folyósítást az Európai Bizottság reformokhoz köti, elsősorban erős demokratikus eljárásokhoz, a jogállamiság tiszteletben tartásához, valamint korrupcióellenes intézkedésekhez. Így Kijev számára a kifizetések elméletben akkor válnak elérhetővé, ha ezeket teljesíti.
A 60 milliárd eurós katonai támogatást Kijev elsősorban az EU-ból, Ukrajnából vagy az Európai Gazdasági Térség országaiból származó eszközökre és lőszerekre költheti, és csak abban az esetben térhet el ettől, ha sürgős katonai igényei miatt azokra azonnal szükség lenne, és ezen országokból az nem lenne teljesíthető.
A tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa még múlt héten állapodott meg a hitelfelvétel jogi keretéről. Amennyiben a tagállamok az MFF és az Ukrajna-eszköz módosítására is rábólintanak, akkor az Európai Bizottság megkezdheti a hitelfelvételt, majd annak folyósítását Ukrajna számára még az idei első negyedévben.
Ukrajnának azért volt szüksége a 90 milliárd eurós támogatásra, mert a honvédő háborút vívó ország
áprilistól államcsőddel nézett volna szembe, ha nem találtak volna megoldást a finanszírozására.
Az eredeti terv az úgynevezett jóvátételi hitel lett volna, amit az EU-ban immobilizált orosz vagyon felhasználásával finanszíroztak volna, ugyanakkor mivel arról a tagállamok vezetői decemberben nem tudtak megállapodni, így alternatív megoldásként álltak elő az eurókötvények kibocsátásával.
A magyar EP-képviselők közül – csak úgy, mint legutóbb – ezúttal is csak a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazta meg, míg a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk nemmel szavazott.
Ezzel egyébként a Tisza Pártot leszámítva a magyar EP-képviselők követték képviselőcsoportjaik álláspontját – az Európai Néppárt tagjai közül egyedül a Tisza Párt delegációja szavazott nemmel.
A szavazástól három magyar EP-képviselő maradt távol: a Fidesz részéről a delegációvezető Deutsch Tamás és Gyürk András, míg a Tisza Párttól Magyar Péter, akik a keddi szavazásokon sem vettek részt, amikor többek között a migrációról, valamint a Mercosur-megállapodás védintézkedéseiről szavazott az Európai Parlament.
Tajtékzik az Európai Számvevőszék
A következő hétéves költségvetésben már szerepel a Globális Európáról szóló Európai Bizottság rendelet, amely a 2026–27-es 90 milliárd eurón felül további 100 milliárd euró forrást adna Ukrajnának. Az Európai Számvevőszék ezzel kapcsolatban számos kockázatot fogalmazott meg – írta a Növekedés.hu szerdán.
A portálon jelezték: az Európai Számvevőszék (ECA) véleményezte a tervek szerint 2028-ban hatályba lépő Globális Európa rendelet hatását, amely finanszírozza az EU a következő hosszú távú költségvetésből külső tevékenységét, válságkezelését és vészhelyzeti felkészültségét.
A javaslat szerint 2028-2034-re 200,3 milliárd eurót különítenek el, ami a jelenleg futó hétéves pénzügyi kerethez képest mintegy 70 százalékos nominális növekedést jelent, ebből 25 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtásra.
Hangsúlyozták: az ECA a 2028-2034-es költségvetésben már megjelenő rendelethez fűződő pénzügyi és egyéb kockázatokat elemezte a szerdán kiadott véleményében, amelyben több komoly aggályt is nevesített az Ukrajnának folyósítandó támogatások kapcsán.
Az Ukrajnának juttatandó mintegy 100 milliárd euró összegű pénzügyi támogatás hitelek, vissza nem térítendő támogatások vagy költségvetési garanciák formájában állna rendelkezésre.
Az ECA Ukrajna támogatásának egyik előzményeként kiemeli: az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana.
A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható. A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit - írja a számvevőszék.
A hitelekre nem vonatkozna céltartalék, ehelyett a fedezetet nemteljesítés esetén a saját források felső határa – azaz az EU által a tagállamoktól kérhető maximális összeg – és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott EU-kiadási korlátok közötti különbség biztosítaná.
Az ECA ismételten figyelmeztet arra, hogy
a fedezet hiánya jelentős kockázatokat rejt magában
– hangsúlyozták. Hozzátették: ennek oka, hogy az esetleges veszteségeket közvetlenül a jövőbeli uniós költségvetések mozgásteréből fedeznék, ami potenciálisan a tagállamoktól kiegészítő hozzájárulások igénybevételét eredményezhetné.
Ezen túlmenően az Ukrajnának nyújtott hitelek kedvezményes feltételekkel nyújthatók, ami szintén jelentős kiadási tétel az uniónak. A már meglévő, Ukrajnának nyújtott uniós hitelek kamat- és hitelfelvételi költség támogatásai a következő hétéves költségvetés alatt elérhetik a 11,5 milliárd eurót – mutattak rá.
Az ECA szerint az újonnan javasolt hitelek támogatásához jelentős összegekre lenne szükség, ennek ellenére a bizottság ezekről a támogatásokról eljárás nélkül, azaz a tagállamok képviselőiből álló bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül hozhatna döntést.
A Globális Európa program növeli a váratlan eseményekre és a változó prioritásokra való reagálási képességet, de a számvevők felhívják a figyelmet arra a kockázatra, hogy ez korlátozhatja a partnerországok finanszírozásának előrejelezhetőségét – emelték ki.
Hozzátették: a támogatási javaslat bizonyos elemei nagyobb rugalmasságot biztosítanak a végrehajtás során, ezért ellentétesek lehetnek a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével az ukrajnai beruházások esetén.
Annak érdekében, hogy a magánszervezeteknek történő közvetlen odaítélés kivételes eset maradjon, szigorú biztosítékok meghatározását szorgalmazzák, beleértve az összegek felső határának meghatározását.
Ezen túlmenően a javaslat továbbra is lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a költségvetési garanciák kezelését magánszervezetekre bízza. Ez lehetővé tenné a magánszervezetek számára, hogy az uniós költségvetési garancia gazdasági előnyeit továbbadják a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek, miközben végül lehetővé tenné számukra, hogy veszteség esetén igénybe vegyék a garanciát – közölték.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a javasolt 200,3 milliárd eurós támogatást nem támasztja alá mennyiségi elemzés.
Az Ukrajnának szánt nagy összegű támogatott hitelek pedig továbbá növelnék az EU hitelfelvételét, és tartalékok nélkül a veszteségeket közvetlenül az EU költségvetésébe beépített tartalékból fedeznék, ami jelentős kockázatot jelentene.
Ha nem határozzák meg egyértelműen, a végrehajtás nagyobb rugalmassága, különösen a stratégiai beruházások közvetlen odaítélésének lehetősége gyengítheti a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit.
Az ECA szerint a magánszervezetek részvételének engedélyezése a költségvetési garanciák kezelésében tovább növelheti az EU költségvetésének kötelezettségeit.
Az ellenőrök arra is sürgetik a bizottságot, hogy a korábbi tapasztalatok alapján fokozza a teljesítményorientáltságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a bővítéssel és a keleti szomszédság partnerségeivel kapcsolatos "teljesítményalapú tervek" kidolgozásában, különösen a „költségektől független finanszírozás” megközelítés keretében.
A számvevőszék megállapította, hogy a jelentős összegek ellenére a „politikaalapú hitelek” és a „teljesítményalapú tervek” elfogadására vonatkozó eljárás csak csekély mértékű formális részvételt biztosít az Európai Parlament és a Tanács számára.
Egyes végrehajtó szervek többször is korlátozták az ECA hozzáférését az ellenőrzési dokumentációhoz, az ellenőrök azt javasolják, hogy a számvevőszék ellenőrzési jogait kifejezetten építsék be az új rendeletbe – írta a Növekedés.hu.