Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén idei első, januári ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, tavaly decemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.
Varga Mihály jegybankelnök a döntés hátterét ismertetve elmondta, a stabilitás jegyében döntöttek így, más javaslat nem is került a tanács elé.
Elkötelezettek az inflációs cél elérése mellett; decemberben 3,3 százalékra csökkent a pénzromlás üteme, de most a vállalati átárazásakat figyelik.
Továbbra is körültekintően és adatvezérelten hozzák meg döntéseiket.
A globálisan meghatározó jegybankok várakozásai nem változtak, így onnan nem érkeztek új impulzusok.
Ami az olaj és a gáz árának változását illeti, azok a közelmúltban jelentősen emelkedtek, emögött a globális hideg idő állhat, a nyersanyagexportőrök voltak nyeregben az ár meghatározásakor, hisz látták a betározottsági adatokat.
Itthon a kiskereskedelmi forgalom bővül, az ipar teljesítménye viszont visszafogott, ez kettősséget okoz a gazdaság növekedésére nézve.
Az infláció összességében már a toleranciasávban van, az infláció tehát 3,3, a maginfláció 3,8 százalékos mértékű Varga Mihály beszámolója szerint.
Ami a kilátásokat illeti, februárban láthatjuk majd az átárazások következményeit, a januári inflációs adatok alapján.
Ami az élelmiszerárakat illeti, együtt csökkennek a hazai és a nemzetközi árak.
A piaci szolgáltatások inflációja azonban továbbra is magas (7,6 százalék), nem így az ipari termékeké (2,5).
A háztartások inflációs várakozásai továbbra is stagnálnak, meghaladják azt a szintet, amit az MNB üdvösnek tartana, ezért továbbra is óvatosságra van szükség, „szükség van az inflációs várakozások horgonyzására” – mondta Varga Mihály.
Kérdések, válaszok
NGM-vezetőként kívánt-e volna ma alapkamat-csökkentést a születésnapjára?
Mi a jegybank szempontja alapján hozzuk meg a döntéseinket. Természetesen figyeljük a piaci környezetet. A törvényi mandátumunkra kell koncentrálni.
Ajánlott befektetési eszköz-e az arany?
110 tonna aranya van tartalékban a magyar államnak. Nincs olyan javaslat, amely növelni kívánná ezt, de gondolkodunk azon, hogy ennek a mértékét akár növelnénk is. A szerepe felértékelődik. Nem tartanám ördögtől valónak a növelést.
Erősítik a forintot? Mesterséges az árfolyamszint?
Nincs árfolyamcélunk. Inflációs célunk van.
Amennyiben nem lesz javulás a szolgáltatásinflációban, elképzelhető lesz-e egy kamatcsökkentés? Erősödik a forint, több teret kaphatna a jegybank.
Januárban elmondtam, a decemberi inflációs adatok irányadóak lesznek. Ülésről ülésre hozunk döntéseket, közben elemezzük a döntést meghatározó folyamatokat. A 3,3 százalékos infláció valóban magasabb, mint a jegybank várta.
Szóba kerültek a pénzügyi indikátorok, melyik a legnagyobb hatású?
Ami a globális kockázatokat illeti, mintha a tarifaháborúk határoznák meg, mi az, ami leginkább hathat akár az árfolyamokra, akár az inflációra. A forintárfolyam most felülteljesítenek.
Hitelminősítői döntés esetén várható-e a bóvli kategóriába taszítás?
A hitelminősítők most hazamentek, de sok minden történhet. Együttműködünk mindenkivel, tisztelettel megköszönjük az észrevételeket.
A következő kamatdöntő ülés február 24-én lesz.