A Budapest Economic Forumon a tárcavezető elmondta: a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag. A cél, hogy a vállalkozások számára kiszámítható, kedvező forráskörnyezetet biztosítsanak, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a gazdasági növekedést - hangsúlyozta.
Ennek része a kkv-k támogatása kedvező forráslehetőségekkel. A kormány a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteleinek kamatait is 3 százalékra csökkentette, emellett 20 milliárd forintos kerettel újra meghirdetik a Demján Sándor Programon belül, a kkv-at célzó, 1+1 beruházásösztönző támogatási programot.
A kormány tervei között szerepel egy 5 elemű kereskedelmi és fogyasztóvédelmi intézkedéscsomag elfogadása,
a mesterséges intelligencia elterjesztése, továbbá az energiafüggetlenség növelése akkumulátoros tárolórendszerek támogatásával. A miniszter kiemelte, hogy az egyik legfontosabb terület az elektromos áram költségeinek csökkentése, amit ipari méretű energiatárolók telepítésével lehet hatékonyan kezelni.
Vizsgálják a szociális hozzájárulási adó további csökkentését, az áfa-alanyi mentesség határának emelését, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételét, valamint az egyéni vállalkozók költséghányadának növelését. A kata szabályainak esetleges módosítását is napirenden tartják, de Nagy Márton szerint ezzel óvatosan kell bánni.
Nagy Márton prezentációjában rávilágított német gazdaság 2023-ban 0,9, 2024-ben 0,5 százalékkal zsugorodott, és 2025-re is csak 0,2 százalékos növekedést várnak, amit 2026-ra 1-1,5 százalékosra becsülnek. A jövő évre ebben segítséget jelenthet a berlini expanzív költségvetési politika, de a politikus szerint még bizonytalan, hogy ez strukturális impulzust ad-e a német gazdaságnak. Úgy véli a miniszter, hogy az Európai Bizottság által kötött amerikai kereskedelmi megállapodás a vámháborúban kifejezetten kedvezőtlen, így „a földön fekvő németekbe” rúgnak bele – írta a Portfolio.
Mivel a magyar autóipar nagyrészt a német beszállítói láncokon keresztül kapcsolódik az amerikai piacokhoz, az USA-vámok közvetett hatásai is súlyosak lehetnek: Németország USA-exportjának 28,3 százaléka autóipari termék, így az amerikai kereslet visszaesése Magyarországot is érinti. Az OECD-adatok szerint Magyarország az EU-ban a hetedik leginkább kitett ország az amerikai piac irányába a közvetlen és közvetett export alapján.
Fel kell tenni a kérdést, hogy most a lakosságra vagy a vállalatokra kell koncentrálni a magyar gazdaságban?
– folytatta előadását a miniszter. Szerinte eddig a fogyasztást élénkítették, ami segítette a cégeket is. Az elmúlt években a lakosság „jól érezte magát, volt pénze és tudott vásárolni”, a vállalatok viszont nem tudtak beruházni, mert bizonytalan helyzetben voltak.
Rámutatott: a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek jól teljesítenek, míg a vállalati adóbevételek elmaradnak az előirányzattól. A háztartási hitelezés dinamikus, a vállalati hitelezés viszont visszafogottabb, ezért a kormány a vállalatokra koncentrál majd.
Nagy Márton beszámolt két új tőkealap létrehozásának tervéről is. Az egyik egy 17 milliárd forintos korai fázisú kockázatitőke-alap, a másik pedig egy 51 milliárd forintos termékspecifikus tőkeprogram lesz, amelyek kifejezetten az innovatív, technológiai fókuszú fejlesztések finanszírozását célozzák.