Az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség a friss, 4,3 százalékos stagnáló inflációs adat kapcsán. A szervezet szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszerárak a lényegében az árésstopos termékkörben is emelkednek április óta, mert a nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei.
„Az árrésstop egy hónapos távlatban, tehát rövid távon éreztette a hatását, hiszen az áprilisi infláció valóban alacsonyabb volt, mint a márciusi, de az azt követő hónapokban az élelmiszerek árát alapvetően a feldolgozóipar, illetve a mezőgazdasági termelés kapacitása határozta meg” – mondta az InfoRádióban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára példaként említette a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás-járvány hatását a húsoknál vagy a tojásnál, míg a csokoládénál, a kakaónál a forintárfolyam alakulását.
„A beszállítói oldalról jelentkező költségnyomás határozza meg a termékek árát” – jelentette ki, és közölte, hogy egyre több jelzés érkezik a feldolgozóktól és a termelőktől, hogy náluk is halmozódik a veszteség, és az átadási árak emelése a fogyasztói árakban is jelentkezni fog. „Eddig az ellátási lánc szintjén volt egyfajta stratégiai partnerség, felelős ármeghatározás, de a veszteséget a feldolgozók és most már a kereskedők sem tudják tovább viselni” – mondta a főtitkár.
A szervezet szerint az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer-ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny. Kozák Tamás szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kis élelmiszerboltok forgalomnövekedése elmarad a nagyobb üzletláncokétól, ami azt is jelenti, hogy az árversenyt egyre kevésbé tudják elviselni, hiszen a kisboltok teljesen más hatékonysággal, más árukínálattal működnek, a kínálatukban 80-90 százalék az élelmiszer.
A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kistelepüléseken 2,5-3 millió ember él, és így érintett ebben a problémában, Mint felidézte, 2024-ben 1300 élelmiszerbolt zárt be, és szerinte nem kizárt, hogy az idei adatok ennél is magasabb számot mutatnak majd.