Több mint három éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azóta tart a háború, amely leginkább az ukrán területen okozott számottevő anyagi károkat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azt vizsgálta meg, mennyibe kerül majd az Ukrajnában bekövetkezett pusztítás helyreállítása.
„A háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt. A legjelentősebb veszteségek nyilvánvalóan a lakásépítési szektorban keletkeztek, körülbelül az egyharmadát teszik ki, továbbá az energetikai szektort, a szociális szférát és a közlekedést, az ipart, a mezőgazdaságot és az infrastruktúrát is jelentős károk érték” – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
A teljes helyreállítási költség magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszer újjáépítését is
– magyarázta az elemző. Hozzátette, a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető mindezeknek a költsége a következő 10 évben, de emellett fontos tudni, hogy ez a jelentés a 2025. január 1-i állapotokat tükrözi, és azóta eltelt egy újabb fél év, tovább húzódik a háború, így az összeg dinamikusan változhat is, ha tovább növekednek a károk.
Olekszij Anton szerint a legnagyobb kár a szociális szférát érte, több mint 100 milliárd dollárt kell majd költeni az újjáépítésére. De a lakásállomány helyreállítása is 83 milliárd dollárra rúghat, a közlekedés 77 milliárd dollárra, a mezőgazdaság 70 milliárdra. Területi elosztás tekintetében a keleti régiók érintettek, így Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és Kijev megyék. A közvetlen károk háromnegyede ezeken a területeken találhatók, és a helyreállítás erőfeszítéseit is ide kell majd fókuszálni.
„Ukrajna helyreállítási tervei rendkívül ambiciózusak voltak, azt várták, hogy körülbelül 17 milliárd dollár érkezik majd, ebből azonban végül csak 7,5 milliárd érkezett meg” – mondta az Oeconomus elemzője azzal kapcsolatban, hogy Kijev a különböző forrásokból a bejelentettnél jóval kevesebb forrást kapott, és ezeknek is csak egy része jut újjáépítésre. Az elemző szerint
a különböző országok, intézmények megígérik a támogatást, a folyósítás viszont folyamatosan késik, nem jut el a szükséges pénzmennyiség.
A szakértő leszögezte: a helyreállítás egy sok szereplős rendszeren alapul. Egyrészt van három finanszírozó, így az ukrán állam, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a különböző országok. Ukrajna folyamatosan igyekszik finanszírozni a saját újjáépítését, de a költségvetés jelentős részét a hadsereg támogatására kell fordítania építkezés helyett. Más országok, például a kelet-európai államok főként fegyvert és katonai támogatást adnak, míg mások, például a balti és skandináv országok inkább pénzt adnak. A legkiszámíthatóbbak viszont a nemzetközi pénzintézetek, mint a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank, mivel pontosan és a kellő mennyiségben juttatják el a pénzt Ukrajnának. Azonban hitel formájában, kedvező feltételek mellett, 0,5-3 százalékos kamattal, 20-30 év közötti futamidővel, ami a háború befejezése után fog „aktiválódni”.
„Európában van körülbelül 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon, és Ukrajna abban reménykedik, hogy az EU és az USA ezt is az újjáépítésben tervezi felhasználni, mert eddig csak ennek a kamatait kapta meg kárpótlásképpen” – mondta Olekszij Anton, megjegyezve, hogy az Európai Unión belül emiatt sok vita van. Hozzátette, az összeg még mindig be van fagyasztva, és nem látszik, hogy a kamatokon túl a közeljövőben Kijev megkaphatja-e a helyreállításhoz.