Az online pénzügyi visszaélések száma az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett, 2020 után pedig ugrásszerűen megnőtt. 2024-ben a kártyás tranzakciót és átutalást érintő csalások már 42 milliárd forint kárt okoztak, amiből mintegy 31 milliárd forint a lakosságé – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke egy háttérbeszélgetésen.
Virág Barnabás megismételte a jegybankelnök korábbi bejelentését. A Magyar Nemzeti Bank öt csapással, öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését. Ennek része, hogy július elsejétől központi visszaélés-szűrő rendszert indítanak a gyanús utalások kiszűrésére.
A rendszer különböző viselkedési mintázatokat próbál majd azonosítani, ennek eredményei alapján pedig küld egy jelzést az adott banknak, hogy gyanús, vagy pedig megfelelő, szokásos tranzakcióról van-e szó. A pénzintézet ezt követően mérlegeli, hogy végrehajtja, esetleg elutasítja a tranzakciót – magyarázta a jegybank munkatársa a rendszer működését.
A jegybank folyamatosan ad majd ajánlásokat a bankoknak a visszaélések megelőzésére, ezek végrehajtását pedig célzott vizsgálatokkal ellenőrzi is. Emellett tájékoztató kampányokat is indít a kockázatokról és a megelőzésről, valamint törvénymódosítást kezdeményez a csalások során keletkezett kár megosztásával kapcsolatban.
Jelenleg ugyanis a károk 90 százalékát az ügyfelek viselik
– emelte ki Virág Barnabás.
Szeretnék elérni egyrészt azt, hogy olyan ügyletek esetében, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, akkor a kár egészét, vagy jelentősebb részét a pénzintézet viselje, másrészt pedig azt, hogy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók, szintén merüljön fel a kármegosztásnak a kérdése. „Itt már vannak nemzetközi tapasztalatok, kifejezetten az utóbbira. A holland példa azt mutatja, hogy egy éven belül körülbelül 70 százalékkal sikerült csökkenteni az ügyfélre terhelt károkat, miközben a teljes kárösszeg is csökkent” – mondta.
Virág Barnabás nem tudta megerősíteni a miniszterelnök azon állítását, hogy a pénzügyi csalások jelentős része mögött az ukrán maffia áll. Kiemelte: az elkövetők felderítése a bűnüldöző szervek feladata.