A magyar gazdaság év elejei kedvező lendülete megtorpant a második és a harmadik negyedévben, ami jelentősen visszavetette a növekedési kilátásokat. Az Erste Bank Hungary elemzése szerint az általános bizalomhiány jelenti a legnagyobb problémát a magyar gazdaságban. A pénzintézet lefelé módosította év végi előrejelzését, amihez nagymértékben hozzájárult a harmadik negyedéves kedvezőtlen GDP-adat.
Az Erste Bank Hungary vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: prognózisuk szerint 2024-ben csak kismértékű, félszázalékos növekedés lesz a magyar gazdaságban, majd 2025-től kezdve fokozatosan megindulhat a kilábalás, de úgy véli, a korábban reméltnél kisebb emelkedés várható jövőre.
Az Erste elemzői két százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulálnak 2025-ben.
Nyeste Orsolya hozzátette: jövőre az első félév teljesítményére várhatóan rányomja a bélyegét, hogy idén a vártnál gyengébb volt a bővülés, és ennek „áthúzódó hatása” lehet a következő évre. Mint fogalmazott, jobb híreket a külső környezet javulása esetén inkább a második félévben várhatunk 2025-ben.
Az elemző szerint idén lefelé húzta a magyar gazdaságot, hogy termelői oldalon az ipar gyengébben teljesített, ami összefüggésbe hozható a külkereskedelmi partnerek kedvezőtlen helyzetével. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mezőgazdaság sem hozta 2024-ben a remélt számokat, és tulajdonképpen
főleg a szolgáltatásoknak köszönhető, hogy pozitív növekedéssel zárhatja az évet a magyar gazdaság.
A felhasználói oldalon ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a lakossági fogyasztás idén elindult egy lassú, kilábaló pályán. Nyeste Orsolya elmondta: várakozásuk szerint ez a tendencia jövőre is folytatódik, illetve megvan az esély arra, hogy ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a belső kereslet oldaláról felzárkózzanak a beruházások is, amelyek az idei évben jelentős mértékben visszazuhantak.
Az elemző szerint a beruházások visszaesése szintén komolyan hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben csak kismértékben tud bővülni a gazdaság.
Az infláció kedvezőbben alakult idén, mint amire az év elején számítani lehetett. A gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye és a mérsékelt kereslet miatt az árak alakulása szempontjából meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak emelni. Az éves átlagos infláció így az Erste előrejelzése szerint 3,6 százalék körül alakulhat 2024-ben. Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyam és az élelmiszerárak felfelé húzhatják a pénzromlás ütemét 2025-ben. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani a pénzintézet elemzői szerint.