- Mérföldkő: így úszta meg a Shell a drasztikus környezetvédelmi kötelezettséget
- Ósdi házakban lakunk, ennyit tesz hozzá a klímaváltozáshoz
- A világ legnagyobb napelemparkját építik fel Ausztráliában
- Nehezen megy a zöld átállás: tízből nyolc német nem tud lemondani az autójáról
- Felpörgetik a zöld kamionok gyártását Amerikában
Sajnos még nincs általánosan elfogadott meghatározása annak, hogy mi is a zöld munkahely – fogalmazott Erdélyi Dóra. Mint mondta, erre kétféle megközelítést alkalmaznak. Az egyik szerint minden munkahely zöldnek számít, ahol hozzájárulnak a zöldítéshez, például a környezetminőség megőrzéséhez, a károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez. Például a megújuló energiákat hasznosító energiatermelő ágazatokban minden munkahely zöldnek minősül, beleértve például az adminisztratív munkahelyeket is.
A másik megközelítés mikroszintű, a munkahelyek és a foglalkozások jellemzőiből indul ki, attól függetlenül, hogy a gazdaság mely szektorában dolgozik az illető. Így például egy szélturbina szerelő szakember zöld munkásnak minősül minden esetben, míg például egy megújuló energiával működő foglalkoztatónál dolgozó biztonsági őr már nem számít zöldnek – mondta az elemző.
Erdélyi Dóra arról is beszélt, hogy világszinten a munkavállalók 21 százaléka dolgozik ilyen zöld foglalkozásban, míg Magyarországon 23 százalékuk az OECD jelentése szerint, és ez az arány magasnak is számít. Hozzátette: ez a folyamat az előrejelzések szerint erősödhet, ugyanis az OECD jelentése szerint is a munkahelyek több mint egynegyedét nagymértékben befolyásolja majd a zöld átállás a következő évek során. Viszont pontos számokat nem lehet még tudni a jelen helyzetről, mert az OECD nyári jelentése a 2015-2019 közötti helyzetről tudott beszámolni.
A nagy mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó iparágakban várható, hogy csökken a munkahelyek száma a következő évek során
– jelezte az elemző, aki szerint új lehetőségek nyílnak majd meg a zöld ágazatokban, és számos foglalkozás is átalakulhat.
Összességében enyhe foglalkoztatásbővülést jeleznek előre világszinten, de régiónként, ágazatonként eltérők lehetnek a hatások az elemző szerint. A nyerő munkahelyek azok, ahol csökkentik a gazdasági tevékenység környezeti hatását, például energiahatékonysági felújítások, vagy éppen a zöld innovációhoz kapcsolódó K+F, révén de az IMF ide sorolja a vízellátást, az építőipart, az energiakereskedelmet, az újrahasznosítást, a hulladékcsökkentést.
Elindult számos hagyományos ágazat zöldülése is, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a feldolgozóipar sorolható ide az elemző szerint. A vesztesekre áttérve Erdélyi Dóra azt mondta, az üvegházhatású gázkibocsátás esetében azt kell látni, hogy ezek egyes ágazatokban koncentrálódnak, azonban ezek az ágazatok a teljes foglalkoztatásnak egy kis részét képviselik csak.
A nagyobb kibocsátású iparágak az energiatermelés, például a villamosenergia-előállítás, a nehézipari termelés, a kokszgyártás, a közlekedési szolgáltatások vagy éppen a feldolgozóipar egyes területei. Ide tartozik például a szén- és lignitbányászat is, de ezek az ágazatok a középtávú előrejelzés szerint akár teljesen megszűnhetnek. Ezekben a foglalkoztatottak néhány uniós tagállamban koncentrálódnak, mint Lengyelország, Bulgária vagy Csehország – hangsúlyozta Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője.