1. Korszerűsítésre nem vehető igénybe
Lakáskorszerűsítés, felújítás nem finanszírozható a CSOK Plusz segítségével. Célja csak új lakás építése, új és használt lakás vásárlása, illetve vásárlással egybekötött bővítése, valamint meglévő lakás bővítése lehet.
2. Ez számít új építésnek
Olyan ingatlan nem finanszírozható CSOK Plusszal, melyet a tulajdonosai a falakig visszabontottak, és onnan építik újra, mert az nem minősül lakásépítésnek. Új építésnek az alapozási munkáktól kezdődően újonnan épített lakás minősülhet, amely felépítését követően használatbavételi engedélyt kap.
3. Átalakítás: nem mindig jár bővítéssel
A CSOK Plusz bővítés feltétele, hogy a lakás hasznos alapterülete legalább egy új szobával bővüljön. Ez megvalósulhat akár tetőtérbeépítéssel vagy emeletráépítéssel is, amennyiben ezek növelik az épület térfogatát. A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása azonban nem minősül bővítésnek. Ha például a teraszból, melléképületből, nyári konyhából, tárolóból vagy garázsból alakítunk ki egy új szobát, az nem bővítésnek, hanem átalakításnak számít. Erre CSOK Plusz nem vehető igénybe.
4. Az ingatlan-nyilvántartási megnevezés a döntő
A CSOK Pluszra alkalmas ingatlanok hivatalos megnevezése az ingatlan nyilvántartásban, illetve a tulajdoni lapon: lakás, lakóház, tanya, birtokközpont lakáscélú épületei.
Üdülőövezeti ingatlanban tehát hiába lakunk életvitelszerűen, ha annak megnevezése üdülő. Nyaraló, üdülő hétvégi ház, gazdasági épület megnevezésű ingatlanok pedig nem finanszírozhatók CSOK Plusszal.
A tanya és birtokközpont a támogatott hitelnek a gyakorlatban csak célja lehet, fedezete nem. Tehát ilyen ingatlan vásárlása esetén egy másik, megfelelő ingatlanfedezetet is be kell vonni.
5. Közművek nélkül nem megy
Nem kizáró ok, ha az ingatlan nem rendelkezik közműves villamosenergia-szolgáltatással, egyedi fűtési móddal, közműves szennyvízelvezetéssel vagy közműves ivóvíz-szolgáltatással (vagy ha ezek nincsenek a településen, akkor egyedi szennyvíztárolással/kezeléssel, illetve ivóvíz minőségű kúttal). De lényeges, hogy amennyiben az adott településrészen van közműszolgáltatás, kötelező rácsatlakozni még a CSOK Plusz kérelem benyújtása előtt. (Falusi CSOK esetén elegendő, ha az igénylők a korszerűsítés keretében vállalják a fürdőhelyiség, WC, valamint az említett közművek kiépítését.)
6. Lakás vagy ház? Nem mindegy!
Az ingatlan minimális hasznos alapterülete az igénylőkkel közös háztartásban élő vállalt és meglévő gyermekek számától függ. Ugyanakkor lakás esetében alacsonyabb alapterület is elegendő, mint egylakásos lakóépületnél (háznál). Nem mindig könnyű eldönteni azonban, hogy egy ingatlan lakásnak vagy háznak minősül-e. Például egy ikerházi ingatlannál nem attól függ, hogy az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése lakás vagy lakóház, hanem attól, hogy önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezik-e. Ha igen, akkor a nagyobb hasznos alapterületre vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.
7. Ha van már egy közös lakás
Első közös lakás esetén 80 millió forintból ki kell jönnie a vásárlásnak, építésnek, bővítésnek. Ha nem az első közös ingatlantulajdonról van szó, akkor a 150 millió forintot nem haladhatja meg a vételár vagy a bekerülési költség, vásárlással egybekötött bővítésnél pedig az együttes összegük. Emellett a lakás ára legfeljebb 20 százalékban térhet el attól a forgalmi értéktől, amit a bank megállapít. Meglévő közös lakás esetén az újnak meg kell haladnia meglévő forgalmi értékét (több lakás esetén a lakóhelyként utoljára bejelentett lakásét), vagy a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 2 évben eladott lakás eladási árát.
Új ingatlan építésénél a telekár nem számít bele a 80, illetve 150 milliós korlátba.
8. Osztatlan közös tulajdonnál kizárólagos használat kell
Osztatlan közös tulajdon esetén kizárólagos használati jogot kell igazolni CSOK Plusz igényléshez, ami a következő dokumentumokkal lehetséges:
- használati megosztási szerződés,
- a tulajdonostársak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt határozata
- vagy bírósági határozat.