A Nemzetgazdasági Minisztérium vált a magyar gazdaságpolitika centrumává az elmúlt időszakban, így főleg ettől a minisztériumtól várják azt, hogy beinduljon itthon a gazdaság növekedése – mondta az Indexnek Nagy Márton azokra a korábbi nyilatkozataira reagálva, amelyekben azt ígérte, 2023 az infláció letörése, 2024 pedig a növekedés éve lesz Magyarországon. A tárcavezető kiemelte: a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldása hosszabb időt vesz igénybe, amit többek közt azzal indokolt, hogy a háború továbbra is akadályozza az újraindítást.
A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett, hogy amikor tavaly év végén azt mondták, hogy idén akár 4 százalékos is lehet a növekedés, azt alapvetően arra alapozták, hogy az exportban „nem lesz megbicsaklás”, és emellett abban is reménykedtek, hogy az ukrajnai háború talán véget érhet. Hozzátette: „az exportot a jármű- és akkumulátorkivitel húzza le”, de megjegyezte, hogy egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással, mint ahogy az Európai Unió versenyképességével is.
Nagy Márton ezeket a körülményeket és befolyásoló tényezőket figyelembe véve
idén 2, jövőre pedig 4 százalék körüli hazai GDP-bővülést tart reálisnak.
A miniszter úgy fogalmazott, a gazdasági növekedésnek „bevonó jellegűnek kell lennie”, vagyis a konjunktúrából minden társadalmi rétegnek részesülnie kell. Azt mondta, a válság következtében sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a kisebb vállalatok. Úgy véli, az újraindításkor elsősorban rájuk kell majd koncentrálni.
A tárcavezető szerint nagy kérdés, hogy miért nem nő a fogyasztás gyorsabban, miközben 10 százalék körüli a reálbér-emelkedés, illetve a hitelkiáramlás is jelentős. Úgy gondolja, a lakosság számára most a fogyasztásnál is fontosabb a lakhatás és a biztonság. Nagy Márton kitért arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján
már a 15 százalékot is elérte a bruttó megtakarítási ráta, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag.
Elismerte ugyanakkor, hogy az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek nincsenek megtakarításaik.
Nagy Márton a fiskális politikáról azt mondta a lapnak, hogy „a költségvetési politikának most a cash flow-szemléletet kell követnie, a kiadásokat racionalizálni kell, az állami beruházásokat pedig eltolni, átütemezni”, amit szerinte meg is valósítottak. Az extraprofit adókkal kapcsolatban megjegyezte: addig célszerű fenntartani, ameddig valóban van extraprofit. Mint mondta, a bankoknál a kamatok, az energiacégeknél pedig az energiaárak a konszolidáció után is jóval a korábbi tartomány felett állnak. Ezen a soron idén a tranzakciós adó emelésével együtt még 400 milliárd forint fog beérkezni az államkasszába a miniszter tájékoztatása szerint.
Nagy Márton közölte: a fiskális politika fékezi a gazdaságot, ugyanis megítélése szerint a költségvetési egyensúly nagyon fontos, „meg kell találni az egyensúly megteremtésének és a gazdasági növekedés újraindításának az összhangját”. A miniszter úgy véli,
a jelenlegi monetáris politika „küklopsz üzemmódban” van, mert a jegybankot csak az infláció érdekli.
Álláspontja szerint, a mostani 4 százalék körüli inflációs közegben már el lehetne kezdeni a növekedés újraindítását, ugyanakkor kérdéses, hogy a Magyar Nemzeti Bank „mikor ereszti ki és nyitja meg a pénzcsapokat”. Nagy Márton szerint ugyanis a jegybank most nem foglalkozik a hitelösztönzéssel, a gazdasági kabinet azonban ígérete szerint akciótervet készít a kormány részére.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az irányokat már lefektették, és azt szeretnék, ha a 2025-ös „békeköltségvetésbe” beillesztenék ezeket a célzott programokat. Hozzátette: jövőre megdupláznák a gyermekek után járó családi adókedvezményt, továbbá a fiatalokat támogatni szeretnék abban, hogy a megtakarításaikat minél könnyebben otthonteremtésre tudják fordítani.
A kis- és középvállalkozások esetében pedig egy olyan új, célzott és beruházási támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató egyedi kormánydöntés lehetősége, mert ilyen rendszer ma a kkv-kra vonatkozóan nem létezik – mondta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.