A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. A legutóbbi, áprilisi kamatdöntő ülésen is 50 bázispontos monetáris enyhítésről döntött a testület, akkor az volt az egyetlen döntési opció, a tagok egyhangúlag támogatták a javaslatot.
Az ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, hogy a változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé a kamatpolitikában. A globális kockázatvállalási hajlandóság javult az áprilisi kamatdöntés óta, és több belső tényezőnek köszönhetően – élénkülő növekedés, magas devizatartalék, folyó fizetési mérleg tartós javulása, kö9rültekintő monetáris politika – az ország kockázati megítélése is erősödött.
"Továbbra sem dőlhetünk hátra, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező globális kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé"
– indokolt a jegybank alelnöke.
Mint fogalmazott, a mostani, 50 bázispontos csökkentésnél is a pénzügy piaci stabilitás megőrzése volt a kiemelt szempont, és a Monetáris Tanács továbbra is folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és ezek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az infláció globálisan alacsony szintre került, de a szolgáltatások magas árdinamikája fékezi a dezinflációt. Megállapította, hogy a magyar gazdaság növekedése dinamizálódott, a növekedés pedig a második negyedévben várhatóan tovább gyorsul. Pozitívumként említette, hogy a reálbérek emelkedése folytatódik, és az óvatossági motívum is oldódik.
A folyó fizetési mérleg többlete csúcsot ért el, és még a jegybanki várakozásokat is meghaladóan alakul már második hónapja.
"Továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére kell fókuszálni" – mondta Virág Barnabás, de hozzátette, a tanács kiemelt figyelemmel követi a szolgáltató szektor árazási dinamikáját. Ennek kapcsán kifejtette, hogy míg a maginfláció csökkenése folytatódott, 4,1 százalék volt áprilisban, a piaci szolgáltatások inflációja 10 százalék körül volt az elmúlt két hónapban. "Ez rendkívül magas. Ebben van visszatekintő árazás, ez káros gyakorlat, amikor 3-4 százalékos közegben 10 százalék feletti áremelkedés az egész inflációs folyamatot befolyásolja" – mondta az alelnök, és jelezte, ez a hatás várhatóan majd a 2025 eleji átárazásoknál kerül majd ki, utána folytatódhat az erős dezinfláció.
"Az inflációs várakozások csökkenése elhúzódó folyamat, a várakozásokat újból az inflációs célon kell horgonyozni"
– hangsúlyozta Virág Barnabás.
Az óvatos és türelmes megközelítést az alelnök szerint hazai és nemzetközi tényezők is indokolják. Az előbbiek között említette, hogy a magas tavalyi bázis miatt az év közepén az áremelkedés üteme ismét nőhet, az utóbbiaknál pedig a szolgáltatások globálisan is magasabb inflációját, a geopolitikai konfliktusok kockázatát, valamint az amerikai Fed és az Európai Központi Bank monetáris politikája közötti divergenciát emelte ki.
Virág Barnabás a kiemelt figyelemmel követett tényezők közül négyet emelt ki:
- infláció – év közepén átmenetileg emelkedik, az inflációs cél 2025-ben érhető el
- nemzetközi monetáris politikai környezet – a Fed és EKB monetáris politikája között divergencia kockázatot jelent a feltörekvő piacokon
- kockázati megítélés – kiemelte jelentőségű a hiánycél hiteles elérése és a külső egyensúly alakulása
- pénzügyi piaci stabilitás – kockázatok, amelyek veszélyeztethetik az árfolyam és a hazai hozamok alakulását
"A globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről" – mondta Virág Barnabás.
Kérdésre válaszolva elmondta, a Monetáris Tanács következő, júniusi ülésén az eddig beérkező adatok alapján az alapkamat a 6,75–7 százalékos sávba süllyedhet, de közlése szerint az év második felében a kamatcsökkentés tere nagyon mérsékelt lehet, de pontosabb képet majd júniusban adnak. Emiatt az év végére várható kamatról nem is kívánt nyilatkozni, csak ennyit mondott: Nincs hová sietni egy ilyen közegben. Az üzenet az, hogy a kamatcsökkentés tere nagyon visszafogott lesz."