A 3,7 százalékos inflációs adat azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex visszatért a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. Nagyon fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az inflációs trendfolyamatokat jobban megragadó mutatók, azok továbbra is a toleranciasáv fölött vannak. Csökkennek, de a toleranciasáv fölött vannak – húzta alá.
Az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult – jegyezte meg az igazgató. 2017 és 2020 között, amikor – szavai alapján – a magyar monetáris politika elérte az elsődleges célját, és az infláció éppen 3 százalékon volt, amihez 3,4 százalékos szolgáltatásinfláció párosult. Ahhoz képest most az látható, hogy
míg az infláció tekintetében nem vagyunk annyira messze az akkori értéktől, a szolgáltatások drágulása 10,9 százalékon alakul.
Az inflációs cél eléréséhez a korábban regisztráltnál alacsonyabb importált inflációra van szükség – hangsúlyozta Balatoni András. Mindez azt eredményezi, hogy az iparcikkek esetében kifejezetten visszafogott árindexre van szükség, hogy ezt a 3 százalékos inflációt tartósan be tudjuk állítani – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a forint árfolyamának most jelentősebb hatása van az inflációra, mint a 2010-es években. A jegybank jelenlegi várakozásai alapján az idei évben 3,5–5 százalék között alakulhat az infláció, 2025-ben és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között valószínűsítik a fogyasztói árak emelkedésének a rátáját.
A Magyar Nemzeti Bank megemelte a költségvetési hiánycélját – emlékeztetett Balatoni András. Ennek mértékét az idei évre 4,5 és 5 százalék között várják.
A hiánycélok eléréséhez kifejezetten fegyelmezett fiskális politikára van szükség
– tette hozzá MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője, aki beszélt arról is, hogy az előrejelzés szerint az államadóssági ráta idén mérséklődni fog.