Nyitókép: Thanasis Zovoilis/Getty Images

Kutatás: változott a dinamika a családtámogatásoknál

Infostart
2024. március 22. 11:14
Egy felmérés szerint a rászorultsági elv 2010 után háttérbe szorult a magyar családtámogatási rendszerben, az erre fordított összeg nagy része ma már olyan formákban kerül a lakossághoz, amelyeknél a jómódú háztartások előnnyel indulnak.

A bankok, hitelek mint a magyar családpolitikai rendszer kulcsszereplői címmel tartott tudományos előadást Kramarics Szandra szociológus, az ELTE doktorjelöltje, a Társadalomtudományi Kutatóközpont külső kutatója.

Kramarics Szandra közölte: a 2010 után bevezetett, a bankrendszer közreműködésével megvalósított, családosok számára elérhető támogatási programok (csok, babaváró) az úgynevezett „szociálpolitika más eszközökkel” csoportba sorolhatók, amit a nemzetközi szakirodalom social policy by other means elnevezéssel lát el. Az ilyen típusú vissza nem térítendő támogatási elemek és hitelprogramok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a hagyományos értelemben vett szociálpolitikát, de sok esetben megfigyelhető, hogy elsősorban a tehetősebb háztartások tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Az újhullámos családtámogatások felépítésével párhuzamosan idehaza

hosszú ideje változatlan maradt a családosok felé irányuló hagyományos szociális juttatások – például a családi pótlék vagy a GYES – összege,

annak ellenére, hogy a mögöttünk álló évtizedben rendkívül nagy fogyasztói áremelkedés volt tapasztalható - hangzott el a Bankmonitor összegzése szerint.

Más támogatási elemek ráfordításai közben jelentősen bővültek: az alábbi diagram szemlélteti, hogy 2020-tól 2023-ig hogyan alakult a különféle támogatási célokra költött állami kiadások összege. A vizsgált időszakban a családi pótlékra fordított összeg gyakorlatilag stagnált (305 milliárd forintról 309 milliárd forintra emelkedett), a gyes összértéke pedig még csökkent is (61 milliárd forintról 56 milliárd forintra).

Forrás: Kramarics Szandra

Ez idő alatt a lakástámogatásokra fordított pénzösszegek gyorsan növekedtek: a 2020-as 297 milliárd forinthoz képest 2023-ban már 491 milliárd forintot tettek ki. Ennek a kategóriának a túlnyomó részét az úgynevezett „lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások” adták, ahová többek között a csok és a különféle támogatott hitelek, a lakás-takarékpénztárakra fizetett támogatás és a lakásfelújítási programok is tartoznak. A babaváróra költött összeg pedig természetes módon dinamikusan (26 milliárd forintról 178 milliárdra) növekedett a vizsgált 4 év során, hiszen ez a hiteltípus 2019-ben indult útjára.

A különböző támogatási elemeket csoportosítva kirajzolódik a hagyományos és az új típusú családtámogatások ráfordításainak eltérő dinamikája. A hagyományos családtámogatási eszközök közé sorolhatók

  • a gyes
  • a csed
  • a gyed
  • az örökbefogadói díj
  • a családi pótlék.

Ebben a kategóriában három év alatt összesen 28 százalékkal nőttek az állami kiadások. Ezzel szemben az új típusú családtámogatások (babaváró, családi adókedvezmény, első házasok adókedvezménye, lakástámogatások) körében sokkal erőteljesebb, 56 százalékos növekedés ment végbe 2020-tól 2023-ig.

A hagyományos és az új típusú családtámogatások között lényeges különbség van a szociális célzás szempontjából. Míg a családi pótlék, GYES és ehhez hasonlók esetében nincsenek hátrányos helyzetben az alacsonyabb jövedelmű rétegek, addig a Babaváró hitelt, a családi adókedvezményt és a támogatott lakáshiteleket a magasabb jövedelmű családok tudják igazán jelentős mértékben kihasználni.

„Gondoljunk csak arra, hogy a babaváró igénylésének feltétele legalább három évnyi egybefüggő társadalombiztosítási jogviszony igazolása, amely a szegényebb házaspárok számára gyakran nagy nehézséget okoz, míg a tehetősebb rétegeknek jellemzően nem akadály” – magyarázta Kramarics Szandra, aki ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rászorultsági elv 2010 után háttérbe szorult, és a családtámogatásra fordított összeg többsége ma már olyan formákban kerül a lakossághoz, amelyeknél a jómódú háztartások előnnyel indulnak.

Az új típusú családtámogatások szociális megfontolásokat nélkülöző mivolta a Bankmonitor szakértői szerint összhangban van a kormány korábbi kommunikációjával. A 2016. január 21-i Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János a következőt mondta az otthonteremtési programmal kapcsolatban: „A kormány elsődleges célja a családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés. Ez azt jelenti, hogy ez nem egy szociálpolitikai akció, hanem egy családtámogatási, otthonteremtési akció.”