Mint az Infostart megírta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. (Legutóbbi, januári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 10,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.)
Kedd délután 3-kor Virág Barnabás jegybanki alelnök háttérbeszélgetésen ismertette a döntés részleteit.
Virág Barnabás "átmeneti gyorsításról" beszélt akkor, amikor nem a korábbi 75, hanem ezúttal 100 ponttal csökkentett a Monetáris Tanács, okaként az alacsony inflációs környezetet jelölte meg, "miközben az ország kockázati megítélése továbbra is pozitív".
"Szeretném hangsúlyozni, hogy a Monetáris Tanács nem egy-egy döntésre fókuszál, hanem teljes folyamatokra" - hangsúlyozta, hozzátéve,
továbbra is adatvezérelten hoznak döntést, ezért fontos lesz a márciusi inflációs jelentés,
kijelölve az utat a további kamatdöntéseknek.
Makrokörnyezet
Virág Barnabás megítélése szerint a külső és a belső környezet is hozzájárul a javuláshoz, az uniós pénzek jönnek, a munkaerőpiac pedig már kevésbé feszes, mint korábban, de "hátradőlni tilos", nem szabad túl korán "győzelmet hirdetni az infláció fölött".
Figyelmeztetett, a tavalyi év harmadik negyedévében stagnált a gazdasági teljesítmény, és csökkent a meghirdetett álláshelyek száma is.
Ugyanakkor - mint folytatta - a kamatok és a finanszírozás már nincs a vállalkozások legfőbb problémái között.
A folyó fizetési mérleg közben enyhe többletbe fordult - folytatta.
Külső környezet
Virág Barnabás elmondása szerint az infláció globálisan mérséklődik, Kínában tartósan is alacsony a pénzromlás üteme, a fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek, de a csúcstól "változatlanul érdemben elmaradnak".
"A geopolitikai feszültségek ellenére a gázárak továbbra is csökkennek, a gáztározók töltöttsége továbbra is magas" - húzta alá.
Hazai inflációs részletek, munkaerőpiac, reálgazdaság
A magyar pálya a sikeres dezinflációs pályákat követi, ráadásul a környező országokénál nagyobb ütemű a csökkenés - húzta alá Virág Barnabás, "a maginfláció a 2020 előtti állapotokat idézi".
Januárban szerinte mindig kulcskérdés, hogy hogyan alakulnak az év eleji átárazások, "azt láttuk, hogy a gazdaság széles körében visszamentek arra az értékre, amelyeket az orosz-ukrán háború előtt láthattunk, ez kifejezetten erősnek bizonyult az iparcikkek és az élelmiszerek tekintetében, de kevésbé a piaci szolgáltatások területén" - nyomatékosította Virág Barnabás.
Megismételte azt is, hogy már nem olyan feszes a munkaerőpiac, a reálgazdaság pedig stagnál. A cégek legnagyobb problémája a
csökkenő vásárlóerő és a költségek emelkedése, továbbá a szakemberek nehéz elérhetősége.
A vállalatok likvid eszközének állományát bőségesnek nevezte a banki hitelek arányában (európai "bronz" Írország és Málta mögött), ez lehetővé tenné, illetve indokolná szerinte beruházási programok indítását.
Hogy mi fogja vissza a belső keresletet, arról azt mondta, a reálbér még csak most kezd növekedni, az idei évben viszont jelentős lehet, de "az óvatossági motívumok erősek", ami mögött az állhat, hogy a pénzügyi vagyon reálértéke az elmúlt időszakban a reáljövedelemmel párhuzamosan csökkent. "Kulcsszerepe van az inflációnak" - nyomatékosította ennek kapcsán is.
Monetáris politika
Külön beszélt a nemzetközi és a hazai összetevőkről.
"A nemzetközi közegben továbbra is dezinflációs környezet van, de a mérték lassul. A geopolitikai feszültségek velünk vannak, ezeket az MNB nyomon követi. A hazai folyamatokról: erőteljes és általános dezinflációt látunk" - húzta alá újra, hozzátéve, hogy már megérkeztek az első pénzrészletek az EU-ból is, és a svéd tárgyalásokat is befejezte a kormány.
A devizatartalék magas, a forrásbeáramlás pedig erős, így tehát bővült a monetáris politika mozgástere, amit "érdemes lehet átmeneti lépésekkel kihasználni" - jelezte.
Előre tekintve hangsúlyozta, fegyelmezett monetáris politikát tart a Monetáris Tanács, amely biztosítja az árstabilitás és a piaci stabilitás fenntartását, ehhez tud hozzájárulni a növekedéshez a jegybank, és kiemelten figyelemmel követik a nemzetközi folyamatokat.
Az év egészére 6-7 százalékos kamatszint jöhet
- közölte Virág Barnabás.
Kulcselem marad "az előzetes kommunikáció, folyamatosan küldünk üzeneteket a várható kamatpályáról és a monetáris politika környezetéről".
Kérdések - válaszok
Miben különbözött a januári és a februári kamatkörnyezet, miért 100 ponttal csökkentettek és nem 75-tel? Miért átmeneti jellegű a döntés?
Virág Barnabás: a január döntés során hangsúlyoztuk, már lehetővé vált volna a 100 pontos csökkenés, de "pénzpiaci zaj" volt a kamatdöntés előtti héten. A zajról: ilyenkor mindig az óvatosságót kell szem előtt tartani. A februári döntés előtt új információ volt a januári inflációs adat, amely minden várakozás alatt alakult. A hátterét persze majd pontosan meg kell érteni: alacsony átárazás, üzemanyagár-változás hatása most még minimális volt, itt figyelni kell a jövőt. A két "zajforrás" január végére megszűnt, az uniós források lehívása pedig megindult, a magyar gazdaság finanszírozási képességét javítva. Összességében a Monetáris Tanács értékítélete az volt, hogy nyugodtabb helyzetbe értünk, dominánsan markáns inflációcsökkenési pálya látható, ezért átmenetileg gyorsulhat a kamatcsökkentés, de a monetáris politika célkitűzéseit ez nem változtatja meg. A rövid pályás inflációs prognózis fél százalékkal mérséklődött, ez tette most lehetővé a magasabb kamatcsökkentést.
Többször felmerült, hogy Magyarországon magas a reálkamat, ami növeli a finanszírozást és a vállalatok egyéb költségeit. Mikor változhat ez?
Virág Barnabás: a fejlett világban olyan kamatkörnyezet alakult ki, amely által a pozitív reálkamatok világába léptünk vissza, ez igazodási pont a feltörekvő piaci jegybankok számára is. Az inflációt csak akkor tudja megfelelő pályára terelni egy jegybank, ha ilyen kamatkörnyezet van. Magas inflációs környezetben az emberek csak azt hiszik el, amit a boltokban látnak. A reálkamatokat vádolni a finanszírozásért tévút, a magas infláció a legfőbb ellenség, gyorsan és tartósan kell alacsony közegbe terelni azt. A kormány, a GVH és a jegybank összehangolt lépéssorozata szükséges volt. Az infláció azonban veszélyes ellenfél, a kereslet helyreállásának a kulcsa az, hogy azt az üzenetet küldjük, hogy alacsony marad az infláció, nem "megy el" a keresetek vásárlóértéke.
Mennyire volt egységes a Monetáris Tanács döntése a 100-as döntés mellett?
Virág Barnabás: két hét múlva adunk pontos képet a szavazati arányról. A jegybanki menedzsment egységes volt, a Monetáris Tanács nagy többsége támogatta ezt, de
voltak tagok, akik óvatosabbak voltak, volt szavazat a 75-ös javaslat mellett is.
Kritika érte a jegybankot amiatt a vállalatok és a kamara részéről is. Mit reagál ezekre?
Virág Barnabás: a finanszírozás és a kamat nincs az öt legfontosabb kérdés között, hogy e mentén miért jutottak mégis erre, azt nem kommentálnám, nem is tudom.
Hogyan kommentálná a külkereskedelmi adatokat?
Virág Barnabás: nem lehet még megítélni, hogy mekkora a szerepe ezekben a "zajoknak", a január-februári adatok teljes képét kellene látni ehhez.