Az MBH Index, az MBH Jelzálogbank által végzett ingatlanpiaci elemzés szerint az ingatlanárak 46 százalékkal emelkedtek 2020 és 2023 első negyedéve között, ami 14 százalékos éves hozamot jelentett. Bár az elmúlt évben a növekedés üteme lassult, az éves bérleti díj változás így is nagyjából 12,5 százalékos volt Budapesten és országosan. A 2020 decemberi mélyponthoz képest viszont 2023 augusztusában a bérleti díjak már több mint 50 százalékkal alakultak magasabban.
A befektetési célú ingatlanvásárlásokra számolt hozam két elemből áll: egyrészt a bérleti díjból, másrészt a lakásárak növekedéséből realizált nyereségből. 2023 első negyedévéig 15 százalékos évesített hozamot biztosíthatott a lakásvásárlás, 10 éves időtávon pedig évente szintén 14 százalékot.
Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója a közleményben kifejtette: a befektetési célú ingatlanvásárlás hosszú távon is jövedelmezőnek bizonyulhat, a lakásárak elmúlt 20 évét vizsgálva az évesített hozam 7 százalékon alakult.
Az MBH számításai szerint a fővárosi használt lakáspiacon, 3,4-5,8 százalék közötti hozamokra lehet számítani.
A legmagasabb az elérhető nyereség a fővárosi belvárosban, ahol 5 és 5,8 százalékos hozam volt mérhető,
vidéken pedig 3,1 és 6,6 százalék között mozgott a számított tőkearányos nyereség. Az új lakásoknál ugyanakkor jóval szerényebb hozamok voltak jellemzőek, a nagyobb és magasabb kamatozású hitelfelvétel miatt. A fővárosi új lakásoknál 1,7-3,4 százalék közötti hozamszint volt mérhető, ami több százalékpontos csökkenést jelentett a 2021-es nyereségekhez képest.
Hozzátette: ha a befektetési célú lakásvásárlás a mostani magas kamatkörnyezettel szemben saját erőből történik, akkor az előbbieknél jóval magasabb tőkearányos nyereséget eredményezhet. Használt lakások esetén Budapesten 5,7-7 százalék, új lakások esetén pedig 4,7-5,7 százalék közötti hozamokat számoltak a vizsgált helyszíneken - mondta a vezérigazgató.
Idén élénkülhet a lakáshitelpiac, az MBH Bank elemzői mintegy 940 milliárd forint értékű új jelzáloghitel-volument várnak. Az átlagos kamatszint a jelenlegi 7-8 százalékos szintről 6-7 százalékos tartományba süllyedhet, különösen a 6 százalék alatti kamatok elérése esetén azonban jelentős változás várható a piacon. Ebben a tekintetben a 2024-es év a jelzáloghitelezés fellendülésének kezdő éve lehet - írták.
A csok plusz hitel 2024. januári bevezetése is lendületet adhat az új kihelyezéseknek, várhatóan a piac harmadát jelentő 300 milliárd forint realizálódhat ebben a hitelkörben. A konstrukció bevezetése keresleti oldalon új ügyfélszegmensek megjelenését eredményezheti, az elemzők 12 ezres nagyságrendűre becsülik az idei évben várható szerződések számát. Emellett az állami támogatású otthonfelújítási program várható elindulása, illetve a lakáshitel igénybevételi feltételek javulása szintén élénkítheti a piacot.