Az összes benzinkúton megjelent az árakban az előre bejelentett januári jövedékiadó-emelés. Pontosabban a 41 forintos új tehernek nagyjából fele, mert a piaci szereplők követték a Mol gyakorlatát, és hétfőn jellemzően ők is "csak" 20 forintot emeltek.
"Az autósok már találkozhattak a jövedékiadó-emelés hatásaival január 1-jén, amikor 20 forinttal magasabb árakat láttak. Az emelésnek január 15-én lesz egy második fordulója, amikor 21 forintos emelkedés következik be. Ezenkívül figyelni kell a makrogazdasági folyamatokat is, ez elsősorban az olajár, a Brent típusú árjegyzés kérdése, illetve a forint/dollár árfolyamának kérdése is. Ha ezeket a mutatókat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt héten inkább olyan tendencia valósult meg, ami az áremelés irányába mutat" – vázolta a helyzetet Hecker Flórián, a vg.hu munkatársa az InfoRádióban.
Egy héten kétszer változik a nagykereskedelmi ár, ezt hétfőn és szerdán jelentik be. A szerda délelőtt közölt, péntektől érvényes árak alapján a benzinért ugyanannyit kell fizetni a kutakon, mint addig, a dízelért viszont 10 forinttal kevesebbet, ennyivel csökken tehát az év eleji nyomás a pénztárcán.
A bejelentést megelőzően Hecker Flórián úgy vélekedett, emelkedő pálya látszik kirajzolódni.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója sem volt nagyon derűlátó e téren, mint ez az Indexnek adott év eleji interjújából kiderült, pesszimizmusát részben a közel-keleti háború táplálja.
Ezt kommentálva Hecker Flórián úgy vélekedett, két tendencia üti egymást:
- van az olajkereskedelemben egy fogyasztás-visszaesés a 2023-as év vége óta, ami lefelé nyomja az árakat
- van egy kockázati tényező, egy eszkalációs fenyegetettség a közel-keleti helyzetben.
"Ha a háború kiterjedése bekövetkezne, az nagyon meglökné a kitermelési árakat, és ez nyilvánvalóan gyorsan átgyűrűzne a kiskereskedelemre is. De ez egy feltételezés, egy lehetséges legrosszabb forgatókönyv" – fejtegette azzal kapcsolatban, hogy a Mol vezetője akár 70-80 százalékos drágulást is lehetségesnek tartott a kutakon.