Január elsejével emelkedett első lépcsőben a jövedéki adó, majd nagyjából két hét múlva újra fog, így az áfával együtt hozzávetőlegesen 41 forinttal drágulnak az üzemanyagok. "A 41 forintos áremelkedés persze nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára az év végén jelentősen csökkent: tavaly szeptemberben több mint 100 forinttal többet kellett fizetni a kutakon a benzinért és a dízelért is, mint decemberben" – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban.
A 2024-ben várható üzemanyagárakról azt mondta, valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható, ráadásul az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők, példaként említette, hogy egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat.
Az olajcégek profitálnak az áremelkedésből, ennek ellenére Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: "Mi nem szeretjük a háborúkat. Egy konfliktus rettentően összezavarja a piacokat. Az olajcégeknek csak rövid távon jó, ha emelkednek az árak. Ilyenkor növekszik a termelésünk értéke – feltéve, hogy nem veszik el a hasznot a kormányok –, ugyanakkor csökken az árrés is a finomított termékeken. Itt is az az alapszabály érvényes, hogy hosszú távon az egyensúlyi helyzet hozza a legtöbbet minden résztvevőnek. "
Élesen kritizálta az elnök-vezérigazgató a kormányzati elvonásokat, elmondása szerint "azt hittük, hogy a szocializmus végével többé nem nyúlnak bele ennyire drasztikusan a piaci folyamatokba." Kiemelte: "Továbbra is hatalmas tévedésnek tartom, ha egy kormány azt gondolja, hogy a piac minden lépését képes szabályozni." Az extraadókat kábítószerhez hasonlította, szerinte ugyanis "rettentő könnyen rájuk lehet szokni, egyre erősebbet akar belőlük az ember, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni". A cégvezér szerint ha a rövid távú politikai célok felülírják a gazdasági racionalitást, az nagyvállalati oldalon beruházási kockázatként jelenik meg.
Hernádi Zsolt a mostani időszakra egyfajta korrekcióként tekint, amit a költségvetés stabilizálásának igénye váltott ki, viszont ennek a korrekciónak elvileg az lenne a lényege, hogy ne váljon főszabállyá, mert "a permanens korrekciót kiszámíthatatlanságnak hívják". A cégvezér szerint Magyarországon 2020-ig, a koronavírus-járvány kitöréséig kiszámítható gazdaságpolitika volt, és az ezt megelőző időket kellene visszahozni.
A Mol orosz kitettségéről úgy nyilatkozott, hogy már a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban is képesek 30-35 százalékban nem orosz kőolaj bedolgozására, amely érdemi előrelépést jelent diverzifikációs kitettség szempontjából. "Semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük. Ez az elvárás nem üzleti, hanem politikai logika mentén fogalmazódott meg" – jelentette ki a Mol első embere.
A Mol csoport eredménye kapcsán közölte, az uráli és a Brent olaj közötti árrésen óriásit kereshettek volna, de erre a kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki. "A szankciókon Európa bukott igazán, az európai kormányok túlterjeszkedő szabályozói logikáján pedig az olajvállalatok, különösen itt, Kelet-Közép-Európában" – mondta Hernádi Zsolt, és hozzátette, az Egyesült Királyságban is van energiaprofit-adó, ott az egész iparág 3,2 milliárd dollárt fizetett be, míg a Mol csak Magyarországon 1,6 milliárdot 2022-ben.
A Mol csoport leányvállalata, a Mohu 35 évre megnyerte a hulladékkoncessziót, ezt azzal indokolta, hogy az eddig az állam számára ráfizetéses rendszerben működő hulladékgazdálkodásban jelentős, az első tíz évben 185 milliárd forintos beruházást vállaltak, ennek a megtérüléséhez pedig hosszabb időre van szükség. "Közben nagyon kemény uniós elvárásoknak kell megfelelünk, hiszen 2040-re az újrahasznosítási aránynak el kell érnie a 65 százalékot a mostani 32 százalék helyett, és a lerakókba kerülő hulladékot ötödére kell csökkenteni, ez mindössze 10 százalék lehet" – tette hozzá.
A Mol-csoport jövőjéről azt mondta, óriási értéket hoztak létre, mert a társaság az egyetlen igazi közép-európai vállalat, és ez versenyelőny is, amire szükségük is van, mert ebben a versenyben nyerni akarnak. A legnagyobb kockázatok között a háborút említette rövid távon, de hosszú távon a legnagyobb feladatnak a megfelelő munkaerő kinevelését és megtartását tartja.
Hernádi Zsolt arról is beszélt, hogy noha már választottbíróság is kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt, jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van életben ellene Horvátországban. "Lehetetlen a helyzet. A nyilvánvaló és nemzetközi bíróságok által többször kimondott igazságot kisszerű, helyi politikai érdekek írják felül, aminek eredménye, hogy nem utazhatok. De a végén mindig a jó győz: az ítéleteket előbb-utóbb végre kell hajtani" – mondta a Mol elnök-vezérigazgatója.