Mint minden élelmiszernél, a gombánál is komoly veszteséget jelentett – a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt – a Covid-járvány, mára azonban sikerrel lábalt ki az ágazat – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke az InfoRádióban. 2020-ban az egy főre jutó éves gombafogyasztás hazánkban fejenként körülbelül egy kilogramm volt, az akcióknak és különböző promóciós programoknak, valamint a termék minőségének köszönhetően mostanra ez a mennyiség másfél kilóra emelkedett, bár ez még így is elmarad a három kilogrammos európai átlagtól.
„Egyre inkább teret nyer az étkezésben, végtére is egy szuperélelmiszer”
– fogalmazott a szakember, aki úgy véli, Magyarországon a gomba az egyik legfontosabb élelmiszer, ami az egészségmegőrzésben komoly szerepet játszhat. Mint mondta, a gomba se nem növény, se nem állat, de nagyon komoly beltartalmi értékkel rendelkezik, húspótlóként is használható, alapélelmiszere lehet a növényi élelmet nem fogyasztóknak, vegetáriánusoknak, de minden ételhez tökéletes.
"Szuperélelmiszernek magas fehérjetartalma miatt nevezhető, de kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír" – jegyezte meg Mártonffy Béla.
Magyarországon a gombatermelésnek egyébként nagy hagyományai vannak. Most 20-22 ezer tonna gombát állítunk elő évente. A termelés 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták adják, mint például a siitake vagy ördögszekér. Az osztályvezető érdekességként megjegyezte: a laskagombát a húsokhoz hasonlóan ki lehet rántani és szinte megkülönböztethetetlen a bécsi szelettől.
Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka exportra kerül. A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia irányába), a fennmaradó 25 százalék konzerv formájában jut el az exportpiacokra (Olaszország, Ausztria). Laskagomba friss piaciként főként itthoni, valamint a német és a román piacra kerül. Az egzotikus gombák a friss piacon korlátozott mennyiségben érhetők el.
Kiemelte azt is, hogy
a precíziós gazdálkodás, a digitális mezőgazdaság legmagasabb szintjét jelenti a gombatermelés;
ma már nagyrészt nem pincékben, hanem modern gombaházakban termesztik, és már a robotizáció is beindult ezen a területen. „Olyan óriási fejlődés van, hogy talán a mezőgazdaság legmodernebb ágazata az üvegházi termelés mellett a gombatermelés.”
A legnagyobb termesztő terület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul. Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegomba-termesztő terület van Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is.
A laskagomba kiemelt termesztő körzetei között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke, valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye – sorolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke, aki úgy véli, hogy a következő időszakban még inkább fejlődni fog a hazai gombatermelés.
Intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kilogramm gombát lehet előállítani. Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás hiánya – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös sajtóközleményében.
Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. Fontos, hogy a gombát csak rövid ideig tartsuk folyó víz alá, de sose hámozzuk meg, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaz a külső borítása is. A gombáknak nem csak a kalapjuk, hanem a tönkjük is felhasználható – emlékeztetnek egyebek mellett.