Az Evergrade kínai ingatlancéget még a 90-es években hozták létre, alapító-vezérigazgatója, úgymond mindenese pedig egy favágónak a fia, aki ezáltal a teljes mélyszegénységből lett Ázsia leggazdagabb embere a 2010-es évekre – kezdte Salát Gergely. Hszü Csia-jin egykori tündöklése mára jócskán megkopott, miután a hatalmasra növekvő cég rengeteg adósságot is felhalmozott, majd 2021-ben kiderült, hogy ezek nagy részét nem tudja törleszteni, plusz olyan építési projektjeit sem képes teljesíteni, amikre jó előre felvette a pénz.
A kálvária legújabb fejezte, hogy valószínűleg az alapító-elnököt házi őrizetbe helyezték, bár ez nem egy hitelesített információ – tette hozzá a habitált egyetemi docens, megjegyezve, az hogy valakit a rendőrség megfigyel és nem hagyhatja el az otthonát, az Kínában még nem számít büntetőjogi aktusnak, csak a legeleje egy hosszú eljárásnak. Mindazonáltal szerinte
nem derült égből villámcsapásként érkezett a „házi őrizetbe” helyezés híre,
hiszen a hó elején már letartóztatták a vagyonkezelési leányvállalatnak a vezetőit és jó néhány alkalmazottját, majd az elmúlt napokban az alapítón kívül más jelenlegi és volt vezetőket is felügyelet alá vettek.
A Kína-szakértő kiemelte: az Evergrande kérdését a kínai államnak valamilyen módon kezelnie kell, teljes egészében nem engedheti el, hagyva csődbe menni a céget, márpedig lényegében abban van; csütörtökön már a részvényei kereskedését is felfüggesztették a hongkongi tőzsdén. Ha hagynák veszni az Evergrande-et, az hatalmas problémákat okozna az ország gazdaságára, hiszen sok millió ember van, aki már befizetett a cégnek új lakásra, de azt nem kapta meg, illetve ott vannak a kifizetetlen alvállalkozók és beszállítók, nem beszélve a cégnek hitelező bankokról, akik egy csőd esetében nem látnának semmit a pénzükből.
Tehát a társadalmi és gazdasági válság elkerülése végett Pekingnek muszáj lesz lépnie valamit.
Nyilván ennek egyik része az, hogy felelősségre vonja a felelősöket, ami után vélhetően át fogják szervezni, fel fogják darabolni a céget, a használható dolgokat pedig kiszervezik máshová – vélekedett Salát Gergely, aki érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az Evergrande teljes mértékben magáncég, részvényei 60 százaléka a már említett Hszü Csia-jin kezében van, de a többi más magánembereknél. „De ez az a méret, amire azt mondják, hogy túl nagy ahhoz, hogy elbukjon, noha cégként lényegében már elbukott, és az eddig tartó Evergrande-történet véget fog érni.” Viszont a már említett problémák, amik a kínai gazdaság egészét megfektethetik, a pekingi vezetés nem teheti szét a kezét, mondván, semmit nem fognak csinálni – ismételte meg a szakértő.
Salát Gergely szerint ugyanakkor az is biztos, hogy – pedagógiai célzattal –
a kínai állam nem akar majd túlontúl aktív szerepet sem vállalni, hogy az „elszemtelenedett” nagyvállalatok megtanulják: nem tehetnek meg akármit, nem kaphatnak a végtelenségig hitelt, és nem lesznek mindig kihúzva a bajból.
„Óvatos leeresztése várható a buboréknak az állam aktív felelősségvállalásával és a költségek egy részének átvállalásával, de nyilván akit felelősnek találnak a helyzetért, meg fogják büntetni, már csak azért is, hogy a többi ingatlancég próbáljon racionálisabb gazdasági döntéseket hozni.”