Mint arról az Infostart már beszámolt, az MNB monetáris tanácsa 100 bázisponttal alacsonyabb kamat alkalmazását tartja indokoltnak az egynapos betéti gyorstendereken és devizacsere-tendereken. A jegybank a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot az előző három hónaphoz hasonlóan 100 bázisponttal csökkentette, a júliusi 15,0 százalékról 14,0 százalékra augusztus 30-i hatállyal.
Keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 17,5 százalékról 100 bázisponttal, 16,5 százalékra csökken. A kamatfolyosó alsó széle nem változott és továbbra is 12,5 százalékon áll.
A döntés után tájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke leszögezte: a monetáris tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. Az adatokat ismertetve jelezte, noha széles körben zajlik a dezinfláció, de 2024-ben is tovább kell dolgozni az infláció csökkentésén.
Júliusban gyorsult az infláció mérséklődése, fogyasztói árak 17,6 százalékkal emelkedtek, a maginfláció 17,5 százalékon alakult. Az alelnök szerint az infláció mér az ősz folyamán egy számjegyűvé mérséklődhet, de a szolgáltatásoknál a dezinfláció lassabban kezdődött és lassabb ütemű, mert a monetáris tanács értékelése szerint több ágazatban visszatekintő áremelés történt, és ez a gyakorlat gátja lehet az infláció csökkenésének. A másik veszélyforrás a munkaerőpiac, ahol a bérek emelkedése jelent kockázatot – mondta Virág Barnabás.
A reálgazdasági folyamatok elemezve arról is beszélt, hogy egymás után a negyedik negyedévben csökkent a GDP, 2,4 százalékkal mérséklődött a nemzeti össztermék 2023 második negyedévében, és a visszaesés oka szerinte az, hogy magas az infláció és emiatt beszűkült a kereslet: csökken a lakossági fogyasztás, és elmaradnak a beruházások.
Ezt csak részben ellensúlyozza, hogy a folyó fizetési mérleg a korábbi várakozásnál kedvezőbben alakulhat.
A külső környezetről azt mondta, a befektetői hangulat romlott és változékonnyá vált. Magas kamatkondíciókra rendezkednek be a meghatározó jegybankok, egyes nagy gazdaságokban a konjunktúra lassulása várható, változékonyabbak az energiaárak, és a háború is fokozott kockázatot jelent.
"A monetáris szigor dezinflációs hatása széles körben jelentkezik, fokozatosan beérnek a hatásai" – mondta az MNB alelnöke. Az egynapos betéti kamat szintjének újabb 100 bázispontos csökkentése után várhatóan már szeptemberben összezárhat az egynapos betéti kamat és az alapkamat, és ezzel a monetáris politika új szakaszba lép
"Az első számú közellenség továbbra is az infláció. A fókuszban az inflációs cél elérés és a pénzpiaci stabilitás fenntartása áll. A GDP-növekedést is ezzel lehet beindítani"
– emelte ki Virág Barnabás, és jelezte, az összezárás után a jegybanki eszköztár egyszerűsítése várható. "Utána a jegybank adatvezérelten, lépésről lépésre fog dönteni a kamatkondíciókról. A monetáris politikai nem robotpilótaként működik" – tette hozzá a korábbi kritikákra is utalva.
A jegybankalelnök kiemelte, hogy a kormányzati lépések is hatékonyan támogatják a dezinflációs pályát.
Az adatokat elemezve, kiemelte, a teljes fogyasztói kosár 35 százalékában csökkentek az árak. A legmagasabb arányban a feldolgozott élelmiszerek, tartós iparcikkek piacán csökkentek az árak, mert ott a legerőteljesebb a monetáris politikai dezinflációs hatása. Ezenkívül az élelmiszerek árának csökkenése augusztusban is folytatódott, ez kulcseleme az infláció tartós csökkenésének.
Az Európai Unióban év/év alapon magasan Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az idei adatokat tekintve az első hét hónapban már a régiós mezőnyben van a hazai pénzromlás, és Virág Barnabás szerint ha sikerül ezt a pozíciót tartani az év hátralevő részében, akkor nemcsak egy számjegyű lesz az infláció, de év/év alapon is a régiós mezőnyben lehet.
Értékelése szerint a dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat hamarosan pozitív tartományba kerül – már szeptemberben –, ami elősegíti az inflációs cél elérését, de a jövőbeli kamatpálya alakítását a dezinflációs folyamat és az ország kockázati megítélésének alakulása befolyásolja majd.
"A monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal" – hangsúlyozta az alelnök.
Kérdésre válaszolva Virág Barnabás kifejtette, hogy a vártnál gyengébb GDP-adat miatt az MNB is felülvizsgálja a növekedési prognózisát, ezt várhatóan a szeptemberi inflációs jelentésben publikálja. A kamatpályán viszont önmagában emiatt nem változtat a jegybank, a horgony továbbra is az infláció tartós csökkentése.
"A szeptemberi várakozás reális" – mondta az egynapos betéti kamat és az alapkamat összezárásnak várható időpontjáról, de a gyorsan változó közegben alakítják a monetáris politikát, lépésről lépésre haladnak, és nincsenek előre determinált kamatpályák.
Virág Barnabás szerint az idén várhatóan nem lesz szükség az állami gázbeszerzéshez szükséges deviza biztosítására, mert egyrészt teljesen más most az energia ára, másrészt közben a folyó fizetési mérleg pozíciója jelentősen javult.
A jegybanki tőkehelyzet rendezését célzó törvényjavaslatról elmondta, jelenleg az Európai Központi Bank véleményére várnak, amint ez megérkezik, utána lehet döntést hozni a folytatásról.
A költségvetési hiányról úgy vélekedett hogy a Pénzügyminisztérium adatai szerint a hiány jelentős része már kialakult, a bevételek elmaradnak a várttól, mert visszaesett a lakossági fogyasztás. A kockázatokat a jegybanki számítások is mutatják, de a kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, és a kezében megvannak ehhez a lehetőségek is Virág Barnabás szerint.