A kisvállalkozások több mint felének (52 százalék) jelentősen nőttek az energiabeszerzési költségei az elmúlt egy évben, a következő esztendőre vonatkozóan pedig 50-60 százalékuk további áremelkedést prognosztizál – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából készült Századvég-kutatásból.
A válaszadó cégek 16 százaléka számára a működés gazdaságilag fenntarthatatlanná vált,
és további 63 százalék számára okoz kisebb-nagyobb nehézséget a kialakult helyzettel való megbirkózás – ismertette a BKIK alelnöke.
A vállalkozok nagy része előnytelennek tartja az energiabeszerzési szerződéseket, elsősorban a túlfogyasztásra vonatkozó következményeket kifogásolva, ezek ugyanis nem teszik lehetővé, hogy gyorsan reagáljanak – mondjuk egy fogyasztás-optimalizálással – a dráguló árakra – tette hozzá Balog Ádám. A másik probléma a fix arázással van, hiszen a cégek azt látják, hogy az áramtőzsdén sok esetben alacsonyabb díjak vannak, mint amit fizetniük kell. A szakértő megjegyezte, bár nagyon nehéz az áramtőzsdét egy kisvállalkozás számára értelmezni, és természetszerűleg zavarhatja, hogy nem a legideálisabb áron (legalábbis így érzi) tud energiát beszerezni.
A BKIK kezdeményezésére egyes budapesti önkormányzatok (így például a VIII. és a X. kerület) az ingatlanállomány, az eszköz- és géppark energetikai korszerűsítését pályázati programmal támogatják, a gazdasági szereplők által befizetett helyi adókból létrehozott keretből. Balog Ádám kiemelte: a főváros szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a vállalkozásai sikeresek legyenek, de meglátásuk szerint Budapest az elmúlt években „nem annyira tudott jól helytállni” a regionális fővárosok versenyében, ezért kiemelt szempont, hogy a helyi vállalkozók – melyek a versenyképességet elsősorban képesek megteremteni –, jól tudjanak gazdálkodni, és a lehetőségekhez képest optimistán tekintsenek a jövőbe, azt látva, hogy a helyi politikai erők is támogatják az ő erőfeszítéseiket. A BKIK szerint
az energetikai kérdések a vállalkozások két-három legfontosabb problémai között szerepelnek, tehát foglalkozni kell velük.
Balog Ádám egyetértett azzal, hogy természetesen a kormányzati programok is hatással vannak a budapesti vállalkozókra, ezért velük is folyamatos kapcsolatban vannak abból a szempontból, hogy milyen állami könnyítéseket vagy támogatásokat tudnak adni. „Ez egy másik téma, itt is vannak lehetőségek, és reméljük, hogy lesznek is” – fogalmazott.
Visszakanyarodva a fővárosi energiahatékonysági beruházásokra a BKIK alelnöke elmondta, hogy a tehermentesítés mértéke – vállalkozástól és kerülettől függően – néhány százezer forinttól pár millió forintig terjedhet, amiről a vállalkozások a saját kerületük önkormányzatánál, illetőleg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elérhetőségein kaphatnak pontos felvilágosítás. Úgy vélik, hogy a támogatások arra bizonyosan elegendőek, hogy az érintetek legalább minimális energiahatékonysági beruházásokat végrehajtsanak, értve ezalatt egy jobban működő kazán beszerzését, vagy a nyílászáró-rendszer cseréjét, de segíthet abban is, hogy át tudjanak állni mondjuk napelemes megoldásra.