Kedden összeült a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és úgy döntött, 13 százalékon hagyja a jegybanki alapkamatot, nem kezdődik meg tehát egyelőre a kamatcsökkentési periódus. Tovább szűkítette azonban a kamatfolyosót: a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette egy egynapos hitelkamat csökkentésével. Az egynapos betéti kamat továbbra is 12,5 százalék.
15 órára a jegybank vezetése sajtótájékoztatót hívott össze, hogy a részleteket megossza a nyilvánossággal, illetve érveljen a döntés mellett.
Matolcsy György MNB-elnök azt mondta, beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító intézkedései. Emlékeztette, az európai jegybakok közül az MNB kezdte meg először az infláció elleni küzdelmet, "megindult a dezinfláció".
Az jegybankelnök nem vár nyomást a folyó fizetési mérleg oldaláról, mint korábban, de a nemzetközi hatás átgyűrűzött a múltban.
Közölte, "az infláció a legnagyobb, legerősebb, legmakacsabb közellenség", az ugyanis
még mindig 3-szorosa az uniós átlagénak, a régiós inflációhoz képest is még mindig 10 százalékkal magasabb.
"A döntést az is lehetővé tette, hogy a monetáris tanács úgy látja, a költségvetés konszolidációs pályára vált a korábbi fenntarthatatlan pályáról" - fogalmazott, külön kiemelve, hogy a várakozások szerint 3 százalék alá csökken a GDP-arányos hiány 2024-ben.
Úgy fogalmazott,
hosszú ideig nem lesz szó a kamatcsökkentési ciklus megkezdéséről.
Továbbra is magas inflációra számít és energiaár-robbanásra, a háború marad és "a pénzpiaci instabilitás korszakába lépünk".
Aztán azt elemezte, miért ilyen magas az infláció.
"Sok országspecifikus ok van ebben. Az egyik a 2021-es költségvetés, hiszen
a régióban a legmagasabb deficit alakult ki, 3,5-4-szer olyan magas volt, mint a lengyel.
Az államháztartási egyensúly elromlása sajnálatos magyar ok" - húzta alá.
Két fő összetevőként az élelmiszerárakat és az üzemanyagárakat említette, előbbiek közül az ársapkák negatív hatását:
3-4 százalékkal lett magasabb az infláció az ársapkák miatt, ezért javasolják, minél hamarabb vezessék ki az ársapkákat.
E mentén viszont üdvözölte az árfigyelő rendszer intézkedését.
Ezt követően nemzetközi folyamatokat elemzett, a háborút, a vezetékrobbanást és az uniós források elbizonytalanodását, minderre a jegybank az irányadó kamat és az alapkamat "erélyes szétválasztásával" reagált.
"Az egyetlen jó döntés volt, hogy szeptemberben megállunk az alapkamattal, majd egy külön döntéssel kezeljük az instabilitást" - mondta. "Az operáció sikerült, 430-ról visszafordult a forint-euró árfolyam."
Szerinte egy 3 éves válság van mögöttünk, ebben a közegben
Magyarország az infláció terén nagyon rosszul teljesített.
Az ársapkákról részletesebben is beszélt: szerinte az ársapkás termékek helyettesítő termékeinél mind nagy arányú áremelkedés történt, ami nagyon nagy bajt okozott.
Bejelentette, folytatják az infláció elleni harcot, a magas infláció ugyanis nem segíti a felzárkózást és a stabil növekedést.
Virág Barnabás alelnök szerint az infláció csökkentése terén folytatott küzdelemben nem lehet hátradőlni,
a cél ugyanis nem az egy számjegyű, hanem a 3 százalékos inflációs közeg.
Megerősítette, jó ideig nem lehet napirenden a 13 százalékos alapkamat csökkentése.
A makrogazdasági helyzetértékelésről elmondta még, a dezinfláció a régiósnál lényegesen magasabb szintről indul meg. Az infláció szerkezetéről elmondta,
az élelmiszerek és az iparcikkek körében már csökken az áremelkedés mértéke, a szolgáltatásokéban viszont nem.
A befolyásoló tényezők azonban mind a javulás irányába hatnak - folytatta.
A reálgazdaságban azt látták, az év első negyedévében a GDP csökkent, az év közepére várható az újbóli növekedés, aminek az lehet a záloga, hogy az árnövekedés mérséklődik, a fogyasztás viszont növekedésnek indul.
Elmondta még: a folyó fizetési mérleg javul, az inflációs fordulat pedig tényleg megkezdődött.
Az MNB továbbra is "szigorú monetáris kondíciókkal" vesz részt az infláció elleni küzdelemben - mondta még.
A javuló kockázati megítélés esetén normalizálják majd a monetáris politikát - zárta gondolatait.
Matolcsy György végül néhány tanulsággal zárta a beszámolót:
- A hetvenes évek tanulsága, hogy az infláció veszélyes ellenfél, 1982-ben kellett végül legyőzni, nem igaz a felvetés, hogy az inflációnak vége van.
- Ha az infláció visszatér, a magyar felzárkózás kerül veszélybe.
- Egy jegybank önmagában nem lehet sikeres, csak a kormánnyal együtt érhet el sikert, ezért üdvözli a jegybank, hogy a kormány társul a jegybank inflációellenes harcához. "Ha csak egy kis kóbor ellenfél lenne, lehetne külön küzdeni."
- Az infláció "csavaros eszű, szinte székely vicceken nevelkedett" jelenség.
- Az infláció forrása jellemzően importforrású infláció volt.
- Az infláció átgyűrűzésével le kell számolni, azzal, hogy ha valaki emel, mindenki emel.
- Nem járhat jól egy költségvetés a magas inflációval. "Egy ideig úgy tűnhet, hogy a költségvetés jól jár a magas inflációval."
- El kell vetni, hogy bármilyen esetben a kormány hozhat olyan eredményes, hatékony intézkedést, amely szembemegy a piaci törvényekkel (árstop), Szlovákia is kiállt az árstop ellen. Egy piaci alapokon nyugvó szerkezetet zavar meg.
- Magasabb termelékenységgel kell versenyképesebbé válni. (A második legrosszabb az élelmiszer-ipari termelékenység, párhuzamosan a magas élelmiszer-inflációval.)
- Az infláció elleni küzdelem nem lehet eredményes versenyképességi, termelékenységi fordulat nélkül.