Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Egy kütyü, amely legalizálhatja az erkélynapelemet Magyarországon

Infostart
2023. április 30. 07:40
Magyarországon jelenleg tilos olyan napelemeket üzemeltetni, amelyek 800 wattnál kevesebb áramot termelnek, de közvetlenül bedughatók a hálózatba. Az erkélynapelemekről van szó, amelyek Németországban csak bejelentés-kötelesek. Egy magyar cég forradalmian új terméket ígér.

A g7.hu számol be arról a szerkezetről, amely "legalizálni" tudná az erkélynapelemeket. A kütyü lényege, amelyet smag plugnak hívnak, hogy a lakáson belüli áramot fogyasztó berendezés és a nálunk tiltott erkélynapelem közé kerül.

Azaz mondjuk a mosógépet ehhez csatlakoztatjuk, ahogy a napelemet is. Ha a szerkezet azt érzékeli, hogy bekapcsol a mosógép, azaz áramra van szüksége és éppen a nap is süt, akkor összekapcsolja őket, magyarán a gép nem a hálózatból hanem a napelemről nyeri az energiát.

Ez azért fontos elem, mert Magyarországon jelenleg az a tiltott dolog, hogy az ilyen erkélynapelemek közvetlenül a hálózatba tápláljanak energiát. A normál tetőnapelemek hosszú engedélyeztetési eljáráson mennek keresztül és a háznak arra alkalmas, oda-visssza mérő villanyórával is kell rendelkeznie. (Sok mással is, de most nem ez a cikkünk témája.)

Természetesen este vagy ha nem termelnek ezek a napelemek, akkor a smart plug sem tud segíteni. Megjegyzendő hasonló készülékeket most is lehet kapni, ilyesmi elven működnek azok a feltölthető power bankok, amelyeket napelemmel látnak el, zsebben elférnek és adott esetben mobiltelefont lehet velük tölteni.

A gazdasági lapnak Huszár Tibor, a lengyel gyökerű Innpro nevű disztribútorcég termékeinek magyarországi forgalmazója azt mondja, májusban EcoFlow márkanév alatt ezt a szerkezetet bevezetik bevezetik a magyar piacra.

Azt is ígérik, hogy a rendszerhez akkumulátor is tartozhat, vagyis a nappal megtermelt fölös energiát akár éjszaka is fel lehet használni.

A lényeg, hogy

a megoldás soha nem táplál vissza áramot a közműhálózatba,

nincs szükség oda-vissza mérő villanyórára a használatához.

A kérdés már csak az, hogy mit szól ehhez a jogalkotó, mert a bejelentési kötelezettség, ahogy Németországban, logikus lehet - írja a gazdasági lap.