Az uráli kőolaj ára 2022 tavaszán elszakadt az északi-tengeri és amerikai kőolajtól, amiben a kereslet-kínálati tényezők játszottak szerepet. Az orosz kőolaj iránti kereslet beszakadt 2022 áprilisában, majd az orosz kőolajexport fokozatosan állt helyre. Ennek következtében az uráli olaj ára is elmozdult a mélypontról, de nem érte el a többi nyersolajtípus árát – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A kereslet rendeződésében már a Távol-Kelet játszott szerepet: várakozásokon felül vásárolt orosz kőolajat Kína és India. Összességében az uráli nyersolaj ára a 2022-es tavaszától kisebb vagy nagyobb mértékben, de elmaradt más típusoktól. Akár 20-30 dollárral kedvezőbb is lehetett az uráli nyersolaj ára, mely árelőny ilyen módon elsősorban az ázsiai országokat érintette. Az európai országok pedig a magasabb árjegyzésű típusokat vásárolták, amely az üzemanyagárak és az infláció emelkedésében mutatkozott meg.
Mint korábban írtuk, az orosz kőolajra december 5-én vezetett be ársapkát az Európai Unió, a G7 országok (az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia) és Ausztrália. A jelenleg hordónkénti 60 dollárban meghatározott árplafon a tervek szerint úgy működik, hogy betiltja az orosz olajszállítmányok biztosítását, kivéve, ha a felső határt betartják.
Az európai uniós kőolajexportban a 2021-es 26 százalék körüli részesedésről 21 százalékra süllyedt Oroszország részesedése fél év alatt, de számos partnerországé emelkedett, közülük legnagyobb arányban az Egyesült Államoké, két százalékponttal. A szankciók életbe lépésével az orosz részesedés csökkenése várhatóan felgyorsul. Az uráli nyersolajra bevezetett, piactorzító hatással rendelkező ársapka következményeit nehéz előrejelezni.
Csehország, Szlovákia és Magyarország kivételt kapott a csővezetéken érkező kőolajra, mely az európai nyersolajszállítások elenyésző része. A Barátság kőolajvezetéken a szállítások mindössze 4-8 százaléka valósult meg. Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól is. Ugyanakkor az Európa esetében szűkülő kőolajkínálat, és az ennek következtében magasabb árszint alól teljességgel Magyarország sem mentesül.
A szükséges üzemanyagmennyiség biztosítása érdekében a Molnak is importálnia kell a drágább kőolajból és az abból származó finomított termékekből. A tagállamok közötti kereskedelem tilalma ellehetetlenítette a magyarországi benzinkutakon működő ársapkát, mivel annak értelmében nem lehet orosz olajjal kereskedni két európai uniós tagállam között sem. A Molnál érvényben lévő munkamegosztás alapján a társaság két európai uniós finomítója, a százhalombattai inkább a dízelt és a pozsonyi inkább benzint állít elő. Ilyen módon a hazai olajtársaság nem tudja majd összehangoltan ellátni a nekik otthont adó országokat sem.