Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Virág Barnabás: 2023 elején tetőzhet az infláció, de a csökkenés lassú és elhúzódó lesz

Infostart
2022. november 22. 16:09
Az alapkamaton nem változtatott az MNB, de a monetáris szigor megmarad egészen addig, amíg nem kezdődik meg tartós és trendszerű javulás – mondta háttértájékoztatóján a jegybank alelnöke.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés indoklásaként elmondta, az előző kamatdöntés óta összességében javult a kockázatvállalási hajlandóság, de a háborús fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak.

A döntés alapjául szolgáló adatok közül kiemelte, hogy

  • 2023 harmadik negyedévében megindult a haza GDP-növekedés lassulása, a magyar gazdaság 4 százalékkal bővült
  • az adatok a belső kereslet további lassulását jelzik, de az ipari termelés még bővült, ez a folyó fizetési mérleg javulását vetíti előre
  • 2021 októberében az infláció 21,1, a maginfláció 22,3 százalék volt.

"A külső költségsokkok enyhülése, a globális növekedés lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai árak alakulásában, és ez elhozhatja az inflációs fordulatot" – mondta Virág Barnabás.

A monetáris politika folytatódik, az alapkamat ennek jegyében maradt 13 százalékon, emellett a bankközi forintlikviditás szűkítésével folytatódik a monetáris szigorítás, és a kockázati megítélésé trendszerű javulásáig érvényben is marad.

A jegybank alelnöke kiemelte, a romló kilátások ellenére a harmadik negyedéves GDP-adat az uniós országok többségében meghaladta a várakozásokat, az unióban 2,0 helyett 2,4, az eurózónában 1,9 helyett 2,1, Magyarország 5,0 helyett 4,0 százalék lett.

"A lassulás látszik, a folyamat jellemző marad a negyedik negyedévben, és tovább lassul a következő hónapokban. Több piacon is megindult a belső kereslet csökkenése. Ez látszik az üzemanyag nélküli kiskereskedelmi és az energiafelhasználási adatokban is, mindkettő a belső kereslet lassulást mutatja" – mondta Virág Barnabás. Emellett hangsúlyozta, hogy az ipari termelés dinamikája változatlanul erős, folyamatos növekedést látszik az elmúlt hónapokban, és a gazdaság exportlába is jobban teljesített, mint várni lehetett.

"A folyó fizetési mérleg hiányát illetően túl vagyunk a mélyponton"

– állapította meg, és magyarázatként a belső kereslet csökkenése és az export erősödése mellett az energiaárak csökkenését is megemlítette. Igaz, hozzátette, meg kell várni, hogyan folytatódik ez a tendencia, de az irány a javulás.

Az inflációról azt mondta, a kétharmadát közvetlenül az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése okozza, ebben a magyar adatok beilleszkednek az európai adatokba.

"Dominánssá vált az élelmiszerárak emelkedése, ez jellemző marad a következő hónapokra is. Kellemetlen meglepetések is benne vannak a pakliban, komoly áremelkedési hullám zajlik a világban, ami még emeli majd a fogyasztói árindexet. Ha a trendeket nézzük, akkor a globális inflációs kép azt mutatja, hogy egyre több helyen megkezdődött az enyhülés, erre számítottunk, a belső kereslet is erre hat.

A jövő év elejére számítunk a magyar inflációs fordulatra, de ez fokozatos és elhúzódó folyamat lesz"

– mondta az MNB alelnöke.

A monetáris feladatokat felsorolva kiemelte, ez három pillérre épül:

  1. alapkamat-emelés – a 13 százalék már kezeli a fundamentális folyamatokat
  2. likviditásszűkítés – az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát
  3. célzott intézkedések – betéti és devizacsere-tenderek

Az egynapos betéti tender bevezetése átrendezte az eszközök használatát. A tartósan lekötött likviditás erősíti a transzmissziót. A következő hetekben három tendertípust is meghirdetnek:

  • eurólikviditást nyújtó devizaswaptenderek
  • diszkontkötvény-aukciók
  • 2 hónapos futamidejű betéti tender

A hatásmechanizmusról úgy fogalmazott, hogy az alapkamat tartós fenntartása szükséges, ezt a monetáris transzmisszió erősítésével támogatják, és emellett a célzott eszközöket mindaddig alkalmazni fogják, amíg a piaci stabilitás eléréséhez ez szükséges.

"Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, így csak ennek tartós javulása esetén van lehetőség a célzott intézkedések által kialakított addicionális kamatfelár mérséklésére" – hangsúlyozta, és felsorolta a kockázati tényezőket is

Külső tényezők:

  • európai energiaválság
  • orosz–ukrán háború
  • befektetői hangulat
  • nagy jegybankok szigorítása

Belső tényezők:

  • folyó fizetési mérleg hiánya
  • EU-megállapodás

"A Monetáris Tanács szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével. A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését" – mondta végül Virág Barnabás.

Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a kamathozamokat érintő hétfői kormányzati bejelentések hatásának leméréséhez kell egy kis idő, amíg kiderül, hogy hat a részpiacokon. Szerinte az egynapos betéti állományban érdemi átrendeződésre rövid távon nem kell számítani. "A jegybank álláspontja változatlan a magasabb inflációs környezet kezdete óta:

az árstabilitás elérése a kulcs, és az infláció megtörésének nincs alternatívája"

– tette hozzá.

Az uniós tárgyalásokkal kapcsolatos jegybanki várakozásokról úgy vélekedett, hogy a folyamat akkor ér véget, ha a tinta megszárad a papíron, de az MNB várakozása változatlan, százszázalékosan hisz a sikeres megállapodásban. Ha megszületik az egyezség, onnantól befolyásolhatja a magyar gazdaság kockázati megítélését, és ha a változások tartósak és trendszerűek lesznek, akkor változtathatnak az eszközökben.

Az infláció tetőzésének időpontjáról úgy vélekedett, hogy az év végéig még emelkedő pályán marad, meghatározó lesz benne az élelmiszerárak növekedés, ami felfelé mutató kockázatot mutat. "A jövő év elejére vonatkozó trendek egy irányba mutatnak, hogy a fordulat 2023 első negyedévében várhatóan bekövetkezik, de ez egy elhúzódó és nagyon fokozatos folyamat lehet. Érdemi csökkenés 2023 utolsó harmadában következhet be" – mondta.