Folytatja a korábban jelzettek szerint a munkáját a jegybank, vagyis 13 százalékon befejezte az alapkamat-emelési ciklust, ugyanakkor szükség esetén beavatozhat. Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója az InfoRádióban emlékeztetett: október első két hetében nagyon markáns kockázatiprémium-sokk történt a hazai eszközök és forintárfolyam tekintetében, ezért léptek.
"Olyannyira negatív külső környezet volt, hogy az az árfolyam gyors gyengülését eredményezte, amit szerettünk volna mindenképpen megállítani, helyreállítva és fenntartva a piaci stabilitást. Ezért vetettük be október 14-én átmeneti, célzott eszközként a gyors tendereket, amelyek 18 százalékos kamatot fizetnek az overnight – következő napra elhelyezett – betétekre. Virág Barnabás alelnök akkor elég erőteljesen fogalmazott: ezt a stratégiát, a magas overnight kamatszintet fenntartja a jegybank mindaddig, amíg nem lát érdemi javulást a magyar kockázati megítélésben."
Kuti Zsolt kiemelte, az október 14-én bejelentett intézkedéseknek több fontos ága volt. Az egyik a kamatérzékeny tételekre, tényezőkre való hatás, amivel a forint elleni vagy melletti spekuláció költségét kívánta megemelni az MNB.
Azzal, hogy a swappiaci hozamokat feljebb vitték, drágább lett az, hogy mennyiért tudnak forintgyengülésre játszó pozíciót felvenni a befektetők.
"Látjuk, hogy a nyári intézkedéseink során a swappiaci hozamok önmagukban tudtak emelkedni. Úgy hívjuk ezt, hogy a transzmissziót javítottuk, vagyis javítottuk azt a mechanizmust, amivel közelebb hozzuk az alapkamathoz a swappiaci hozamokat. Most megint látunk egy elszakadást, nem is annyira kicsit. Azt gondoljuk, hogy a következő időszak egyik fontos feladata lesz, hogy újra transzmissziót javító intézkedéseket tegyünk. Ez sokszor piactechnikai dolog, tehát át kell alakulnia limitrendszereknek, vagy vannak olyan eszközeink – például a swapeszközünk –, amelyek igénybe vétele fontos ebből a szempontból. Ez lesz a novemberi időszak egyik fő feladata."
A jegybank intézkedéseinek van egy másik fontos ága is. Az, hogy a swappiacra mekkora forintlikviditás áramlik, nagyon fontos abból a szempontból is, hogy hol alakul ki a piaci egyensúly a hozamokban.
"Most azt látjuk, hogy megint a likviditás egy nagyobb része megy a swappiac felé, és ezt bizonyos eszközökkel el kell terelni másik irányba – alapvetően a főként a gyors tenderünk irányába. Ez is egy fontos eszköz lesz."
Kuti Zsolt beszélt az MNB közelmúltbeli intézkedéseinek harmadik aspektusáról, a nem kamatérzékeny tételekről. Ezeknél fontos látni, hogy a fizetési mérlegünkből fakadó árfolyamnyomás miatt érdemi hiány alakult ki az elmúlt hónapokban, főként az energiaszámla megugrása miatt.
"Ezt mindenképpen szeretnénk ellentételezni. Ezért jelezte is a jegybank az október 14-i döntéseknél, hogy az energiaszámlából fakadó devizaigényt biztosítja az energiacégek számára, különböző jegybanki eszközökkel. A jelentősége ennek abban van, hogy így nem a devizapiacon történik az átváltás, azaz egy devizakeresletet, egy forintkínálatot kiveszünk a rendszerből, így is a piaci stabilizálás irányába hatva."
A folyó fizetési mérleg alakulásában ugyanakkor kedvező irányú változást vár a jegybank: Virág Barnabás alelnök korábban arról beszélt, hogy
a szeptemberi kedvezőtlen mérlegadat lehet a mélypont, és onnantól már javuló tendencia várható.
Ennek magyarázataként Kuti Zsolt elmondta: ez elsősorban az energiaárak alakulása rángatja a fizetési mérlegünk egyenlegét. Mind a gáz, mind az olaj ára a nyári hónapokban érte el a csúcsot, ami hatalmas megugrást eredményezett az energiaszámlákban.
"Csak hogy a nagyságrendeket lássuk: 2020-21-ben az energiaszámlánk éves szinten nem volt több 4-5 milliárd dollárnál. Az elmúlt időszakban viszont havi szinten az energiaszámla 1,5-2 milliárd euró között volt valahol. Ez csökkeni fog, részben az energiahordozók árának csökkenése miatt, részben pedig az alkalmazkodás is beindul, tehát látszik, hogy kevesebb energiát fogyaszt a magyar gazdaság. Ez mindenképpen üdvös a fizetési mérleg szempontjából, mert ilyen nagy hiányt hosszú távon senki sem tud fenntartani."
Mindemellett a nem energia tételekben is beindult az alkalmazkodás: ez egyrészt a kereslet lassulásához volt köthető, másrészt pedig az exportszektoruknak vannak olyan tényezői amelyek ki tudnak bontakozni. Az MNB monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: ez a folyamat már megindult, de még bővülni fog, és számításaik szerint ezzel exportoldalon fog javulni a fizetési mérlegünk.
Összességében azt várják, hogy a szeptemberi inflációs jelentésben várt fizetésimérleg-prognózisnál gyorsabban indulhat meg a javulási folyamat.