Flesch Tamás szerint ahogyan a koronavírus-járvány idején, a mostani helyzetben is nehéz megjósolni, pontosan mi várható. A pandémia alatt sem mindig az történt, amit elgondoltak, ettől függetlenül azt látni, hogy a szállodák jelentős része nagy valószínűséggel be fog zárni vagy már november környékén, vagy január–február–márciusra – tette hozzá.
Az már fogósabb kérdés, mennyi marad végleg zárva; mint arra felhívta a figyelmet, a nagy energiakitettségű szállodák nagyon nehéz helyzetben vannak, különösen a wellnesshotelek és a régi, korszerűtlen szállodák. Utóbbiakat illetően nem gondolná, hogy csak a kisebb településekre korlátozódna a probléma, vagyis Budapesten ugyanúgy vannak energiapazarló szállodák. Ráadásul egy belvárosi szállodában még bonyolultabb is az energiakörnyezetet megváltoztatni.
„Valószínűleg nem fog napelempark épülni, hogy utána abból lehessen valamit kezdeni” – magyarázta.
Flesch Tamás megjegyezte, természetesen vannak korszerű szállodák is, amik megfelelnek a mai követelményeknek, de számukra is komoly érvágás az energiaárak elszállta, de ezek nyilván jobban el fogják tudni viselni a drágulást. A szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke szerint a wellnesshotelek esetében a „wellnesslezárás” sem járható út, hiszen éppen ezért a szolgáltatásért járnak ezekbe a vendégek. Azt nem vitatja, hogy például emeletek lezárása – mert a foglaltság nem indokolja a használatukat – eredményezhet költségcsökkenést, de összességében maga a wellness működtetése annyira drága, hogy kevesebb vendéggel nem fogja megérni.
„Most mindenki bőszen azt számolja, hogy mi a drágább: nyitva maradni, vagy bezárni… bár egy fontos dolgot azért még nem tudunk, hogy mennyi vendég lesz”
– emelte ki.
Flesch Tamás szerint nem elképzelhetetlen, hogy miként a pandémia alatt, a mostani átmeneti vagy részleges bezárások is azt eredményezhetik, hogy biztosabb állás után néznek a szállodaipari dolgozók, ami komoly munkaerőhiányt okozna az ágazatnak. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet annyiban mégis más, hogy a pandémia idején könnyebb volt a váltás, hiszen a szállodákon, éttermeken kívül más ágazatok nem álltak le, most viszont mindenki – ki nagyobb, ki kisebb – bajban van. De ettől még a szakma reputációja bizonyosan csökkenni fog és megint sokat kell majd azon dolgozni, hogy visszacsábítsák a dolgozókat – tette hozzá, de szerinte sem ez most a legnagyobb nehézség.
A szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke azt is megjegyezte:
mint minden nehéz helyzetnek, ennek is lehet pozitív hozadéka,
hiszen rengeteg olyan intézkedés történik, amelyek meghozhatók lehettek volna járvány és energiaválság nélkül is, csak egyszerűen nem voltak rákényszerülve az ágazatban. Ezek jót fognak tenni akár a költséghatékonyság, akár a fenntarthatóság szempontjából, még ha magas árat is kell érte fizetni – jegyezte meg.
Ami a kormányzati segítséget illeti, Flesch Tamás úgy véli, a lehetőségekhez mérten számíthatnak majd – ha nem is teljes körű, de valami minimális – támogatásra. Ha csak pár tízezer embernek meg lehet menteni a munkahelyét, az már egy nagyon nagy dolog lesz – mondta.