A 27 uniós tagállam közül egyedül Magyarországnak nincs jóváhagyott terve, miközben az országok többsége ilyen-olyan formában, de már hozzá is jutott pénzekhez a helyreállítási alapból. Körülbelül százmilliárd euróról van szó, ami nyolcad része a teljes keretnek – jelezte Gyévai Zoltán. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy a 800 milliárd euróból egy jelentős összeg kölcsön, amit nem kötelező felvenni, a tagállamok zöme pedig nem is jelentkezett érte, köztük Magyarország sem.
A brüsszeli ügyekben jártas szakember elmondása alapján alapvetően azok az országok sietnek a pénzek felhasználásával, amiket (főként gazdaságilag) nagyon megrázott a Covid. Példaként említhető Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország, ők már jelentős összegeket igényeltek. A többiek számára kevésbé sietős, vagy egyszerűen másképp vannak a kifizetéseik beütemezve. Gyévai Zoltán emlékeztetett, a kifizetések úgy vannak összeállítva, hogy bizonyos mérföldköveket kell teljesíteni hozzájuk – amit Brüsszel folyamatosan ellenőriz –, egy ország pedig egy adott évben belül kétszer juthat hozzá pénzhez. Nincs tehát olyan, hogy egy összegben megkapnák a vissza nem térítendő támogatást. A szóban forgó pénzeket egyébként 2026-ig lehet felhasználni.
Gyévai Zoltán ismételten emlékeztetett:
Magyarország sem jóváhagyott tervvel, sem partnerségi megállapodással, illetve operatív programokkal nem rendelkezik,
de év végéig ezeket még nyélbe ütheti.
Ami a 2021–2027 közötti kohéziós programokat illeti, 22 tagállam már aláírta a partnerségi megállapodást, ami gyakorlatilag egy fejlesztési terv azt tartalmazva, hogy hogyan valósítsa meg az adott ország az uniós célokat. Továbbá azt is tisztázza, ezekre eléréshez melyik alapból mennyi pénz fog jutni. A szakértő tudomása szerint hazánk nem áll távol az aláírástól. Ezen túlmenően vannak az operatív programok, Magyarország esetében 6+1 lesz, amiket mind jóvá kellene hagyni az év végig, hogy az összegeket hatoda ne vesszen el.
Gyévai Zoltán tapasztalata szerint a operatív programok esetében néhány ország kiugróan jól teljesít, például Görögország, ami már 2021 nyarán megállapodott az unióval, és el is kezdte valamennyi alapnak a megvalósítását. Mindez persze nem is csoda, hiszen annyi tározásuk volt, hogy nagyon össze kellett magukat szedniük. Az EU-Monitor főszerkesztője szerint más országok vélhetően azért nem sietnek, mert nem képes lépes tartani a közigazgatásuk, illetve a nettó befizetők számára nem olyan életbevágó.