Budapest háztetőin a Paksi Atomerőmű kapacitásának 2 és félszerese "megtermelhető" - ez is elhangzott a Fővárosi Önkormányzat „Budapest-Nappal hajtva” projektjének ismertetése közben. Paks 2000 MW-t állít elő, Budapesten háztetőin potenciálisan 5000 MW lenne megtermelhető, de most még csak 100 MW-nál tartunk.
A „Budapest Szolár Térkép” egyébként egy web alapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni.
A térkép bemutatóján Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, hogy „Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése". A főpolgármester szerint 2030-ra 40 százalékkal csökkentenék a város szén-dioxid kibocsátását, és cél, hogy a városi közszolgáltatások a saját maguk által megtermelt energiából működhessenek, vagyis ne legyenek kiszolgáltatva az orosz energiának",
Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, hogy a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év.