Vámos György okafogyottnak érzi a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felvetését arra vonatkozóan, hogy ismét vezessék be vezessék be a vasárnap (déli) boltzárat, miután a kormány júliusban már jelezte, nem kíván változtatni a jelenlegi szabályokon. Az OKSZ főtitkára szerint a bevásárlóközpontok azon üzletei esetében, amik délelőtt 10 órakor nyitnak, ez egyébként is teljesen értelmetlen lenne, vagyis szakmai kifogások is szólnak a javaslat ellen.
A szakértő egyetértett azzal, hogy a kereskedelemben számos probléma merült fel az elmúlt időszakban. Példaként említette a fuvarköltségek és a beszerzések drágulását, különösen az élelmiszerkereskedelemben, valamint a gyengébb forintot és az energiadrágulást. Mint mondta, vannak olyan kisboltok, amik az elektromos áram esetében tízszeres drágulásról kaptak információt a szolgáltatótól.
Vámos György szerint nyilvánvaló, hogy ezek hátterében döntően a háborús okok húzódnak meg, de az élelmiszerek esetében például az aszály is, ami miatt számolniuk kell a boltosoknak azzal, hogy hogyan tudják a működőképességüket fenntartani. Tehát szerinte nem az az elsődleges kérdés, hogy szigorodjon-e a kereskedelmi törvény egy esetleges vasárnapi boltzárral, korlátozással, vagy ne, hiszen ma amúgy is dönthet bárki úgy, hogy nem nyit ki a hét utolsó napján. A főtitkár elmondása alapján az üzletek szám szerinti többsége egyébként így is tesz.
Ami a költséghatékony működést illeti, Vámos György elmondta: az Országos Kereskedelmi Szövetség nemrégiben végzett egy felmérés a tagjai körében; egyik oldalról, hogy milyen intézkedéseket hoztak már eddig is az energiatakarékosság érdekében a boltosok, másik oldalról pedig, hogy mit terveznek a jövőben, vagy mit tartanak lehetségesnek. Megjegyezte: felmérésük az együttgondolkodást szolgálja a kereskedők és az üzletben tevékenykedő más szolgálatok részére, körében, hiszen riasztó információkat kapnak arról, hogy milyen mértékben kényszerülnek majd az energiaköltségeket elkönyvelni. Hozzátette: az együttgondolkodásra már csak azért is szükség van, mert a kisebb-nagyobb üzleteknek mások az adottságaik, ezáltal a lehetőségeik is.
A felmérésből alapján a legutóbbi 13,7 százalékos infláció az élelmiszerkereskedelemben 27 százalék volt, amit a kereskedők már nem minden esetben tudtak lenyelni, így annak továbbhárítására kényszerültek, legalább részint. Ugyanakkor az emelkedő energiaköltségek esetében igyekeztek minden lehetőséget megragadva takarékoskodni annak érdekében, hogy ne kelljen a drágulás minden fillérjét a vásárolókra tolni – ismertette Vámos György, aki szerint tehát
nem egy, hanem sokféle „recept” van, de minden üzlet maga dönti el, hogy mit választ,
hiszen mint azt már említette, nagyon eltérőek lehetnek az adottságok.
A főtitkár végül arra is felhívta a figyelmet, hogy sohasem egy tényező okozza egy üzlet bezárását, egy-egy tényező, lásd megnövekedett energiaköltségek, csak az utolsó csepp a pohárban. Mindenesetre abban bíznak a szövetségnél, hogy minél kevesebb kereskedő fog üzletbezárásra kényszerülni, azzal együtt, hogy úgy tudják, sokan vannak, akiknek ezt a lehetőséget is mérlegelniük kell, vagy majd kell a jövőben.
Nagyon körültekintően a spórolással!
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az energiaárrobbanás miatt nagyon komoly, mondhatni példátlan változásokkal áll szemben nemcsak a kereskedelem, hanem egész Európa.
A MNKSZ – társvállalkozásaival – éppen a közelmúltban elemezte az árakat az áram és a gáz tekintetében, amivel kapcsolatban Neubauer Katalin úgy fogalmazott:
döbbenetes az, amit napi szinten le kell tudni követni.
Az egy dolog, hogy az 1 Mwh villamos energia beszerzései ára a másfél évvel ezelőtti 58 euróról 952 euróra emelkedett a világpiacon – ahonnan szerződnie kell a kereskedelmi partnereknek, cégeknek, nagyvállalatoknak és a kkv-szektor jó néhány szereplőjének –, de az is megesik, hogy az ár egy nap elforgása alatt 200 eurót mozog – hívta fel a figyelmet a szakértő. Vagyis a mai energiavalóság a legjobb energetikai szakembereket is olyan helyzet elé állítja, amire senki nem volt felkészülve.
Ami a kereskedelmet illeti – erre vonatkozólag is több elemzést készítettek az elmúlt hónapokban –, sok szereplő kikerült az egyetemes szolgáltatásból, így már nekik is a világpiaci árakhoz igazodva kell szerződéseket kötniük, ami egy merőben új helyzetet teremt – folytatta Neubauer Katalin. Szerinte így a vállalkozások árképzését, illetve gazdaságos, eredményes és fenntartható működését leginkább az határozza majd meg a jövőben, hogy az összköltségeik hány százalékát teszi ki az energia.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szakmai szervezetként azt tanácsolja, hogy minden érintett pontosan figyelje a folyamatokat, gyakorlatilag napi szinten elemezve a költségeit annak érdekében, hogy a hosszú távú fenntartható működése biztosított legyen. Mindazonáltal Neubauer Katalin szerint sem lehet a bezárások mértékét jelenleg megsaccolni.
Azt viszont senkinek nem javasolnák, hogy olyan árcsökkenést célzó megszorító intézkedést tegyen, ami a vásárlók elfordulását eredményezheti.
„Ha úgy húzza ki egy kereskedelmi vállalkozás a hűtőket, vagy kapcsolja le a lámpákat, hogy annak nem jól méri fel a következményeit, lehet, elfordul tőle a vevőkör” – magyarázta a szakértő, aki szerint a nagy melegben – a spórolás jegyében – a klímák egy-két fokkal feljebb állítása is „végzetes” hiba lehet, ha annak eredményeként az árukészlet megromlik. Vagyis nagyon naprakésznek kell lenni, de nagyon körültekintően kell a spórolásokat illetően eljárni – ismételte meg.