Bódi-Schubert Anikó elmondása szerint a koronavírus-járvány során rendkívül dinamikusan növekedtek az elektronikus fizetések, amivel párhuzamosan a készpénzhasználat visszaszorult. Nyilván a korlátozások miatt jóval kevesebb személyes vásárlás történt, ebből következően ritkábban fizettek az emberek készpénzzel.
Az idei évi adatok alapján viszont a hatás némileg átmenetinek bizonyult: noha az elektronikus fizetések továbbra is töretlenül népszerűek, de mindenki újra elkezdett készpénzt is használni azáltal, hogy a korlátozások megszűntek és visszatért a turizmus – tette hozzá az MNB Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztályának vezetője.
Hangsúlyozta:
mind az érmék, mind a bankjegyek tekintetében nagyon erős forgalomnövekedés figyelhető meg.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a februárban eszkalálódott orosz–ukrán háborús konfliktus szintén erős hatással volt a bankjegykeresletre. Ez természetes folyamat: gazdasági-társadalmi bizonytalanság esetén az emberek készpénzhez akarnak jutni – mindenütt a világon így reagálnak az állampolgárok.
Bódi-Schubert Anikó az elszakadt bankjegyek, megkopott érmék cseréjét illetően kifejtette: a kisebb értékű címletek sokkal hamarabb piszkolódnak, összegyűrődnek, elszakadnak, tehát hamarabb selejteződnek, mint a nagyobb címletek, amikre sokkal jobban vigyázunk. Egy tízezres vagy húszezres akár több tíz évig is forgalomban lehet, mielőtt azt a nemzeti bank leselejtezné. Az utánpótlás folyamatában a bankjegyeket a hitelintézetek és a posta, illetve a jegybank is, valódiság és forgalomképesség szerint ellenőrzi, majd a selejtek bekerülnek az MNB-be, ami aztán megsemmisíti azokat. Az érmék esetében a selejteződés, a kopás minimális, fém mivoltuk miatt tehát nagyobb a forgalomálló képességük – tette hozzá.
Míg az elhasználódás miatt évi 60-70 millió új bankjegyre van szükség, addig érmékből csak egy százezres nagyságrendre.
Azt, hogy egy címletre szükség van-e, vagy sem – hogy ki kell-e bocsátani egy új, vagy be kell-e vonni egy jelenleg forgalomban lévő címletet –, a jegybankok a készpénzforgalmi szokások alapján döntik el.
- Milyen mértékben vesz részt az adott címlet a forgalomban?
- Van-e rá igény, használják-e az állampolgárok?
- A pénzügyi közvetítő szféra számára jelent-e többletterhet, nehézséget annak az adott címletnek a kezelése?
Bódi-Schubert Anikó megjegyezte: ilyen szempontok alapján történt az egy- és kétforintosok bevonása Magyarországon, de említhető a kétszázforintos bankjegyek érmére történő cseréje is. A címkestruktúrát érintő változásokat tehát egy alapos előkészítés, egy rendkívül széles körű, minden társadalmi érintetti hatást figyelembe vevő mérlegelés előzi meg.
Aktuális a kérdés, ugyanis felvetődött, hogy bevonják-e az ötforintos érméket. Egy jobbikos országgyűlési képviselő, Balassa Péter írásbeli kérdést is intézett Matolcsy György jegybankelnökhöz ebben a témában, illetve egy határozati javaslatot is benyújtott, amelyben kezdeményezte az ötforintosok kivonását a forgalomból. Mindezt azzal indokolta, hogy az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak 5 forintnál. Bódi-Schubert Anikó ezzel kapcsolatban egyértelműen jelezte, hogy
az MNB nem fogja bevonni az említett érmét,
hiszen ahogy már korábban említette, egy bevonást sokkal szélesebb spektrumban kell vizsgálni, mint önmagában véve mondjuk a gyártási költséget. Nem vitás, hogy a fémárak jelenleg magasak, de ezek hektikusan változnak – jegyezte meg.
Amennyiben az ötforintos anyagösszetételét vizsgáljuk, a legfontosabb komponens a réz és a nikkel, amik ára a Covid-válság megjelenésével, 2020 márciusától valóban erőteljesen emelkedett. Ez megnövelte az érme gyártási költségeit is, a fémárak azonban idén áprilistól éppen csökkenő szakaszba léptek, és ha egy 10-15 éves távlatban vizsgáljuk a folyamatot, akkor az ingadozások kiegyenlítődnek – magyarázta a szakértő. A jegybanknál tehát nem látják helyesnek, hogy pusztán a fémárak alakulása és üzleti szempontok alapján hozzanak döntést.
A jegybanki elemzések egyébként azt mutatják, hogy az ötforintosok teljesen harmonikusan viselkednek az összes többi érmecímlettel. Ennélfogva, amikor az érmék iránti igény csökkent – a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt –, akkor nyilván csökkent az ötforintosok iránti kereslet is, amikor viszont emelkedett az érmékre vonatkozó igény, ugyanígy az ötforintosokra is nagyobb szükség lett – mondta Bódi-Schubert Anikó.
Az elmúlt időszakban egyébként a lakosságnak az egyes címletek esetén azonosított igénye
az 50, a 100 és 200 forintos érmék esetében volt érzékelhetően dinamikus; az 5 forintosok forgalma is bővült, de valamivel alacsonyabb szinten.
Az ötforintosok a forgalomban lévő érméknek a harmadát teszik ki, de ez az arány stabilan így van azóta, hogy az egy- és kétforintosok bevonásra kerültek.
Matolcsy György jegybankelnöknek az előbb említett írásbeli kérdésre adott válaszából kiderült, hogy 764 millió 5 forintos van forgalomban, és ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene kezelni, ami nagyon nagy költséget jelentene. Ezt a tömeget megmozgatni a hitelintézeteknek, a postának, a pénzfeldolgozóknak 100 milliós nagyságrendű költség lenne – fűzte hozzá a Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztály vezetője. Arra is rámutatott, hogy ennek
az átfutási ideje hosszú hónapokat venne igénybe, ami alatt – ha az árfolyam korrigálna– a jegybank nem gondolhatná meg magát, hogy „jaj kérem, akkor mégsem vonom be”;
ezért is szükséges a nagyon körültekintő mérlegelés.
Bódi-Schubert Anikó végezetül azt is közölte érdeklődésünkre, hogy a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan értékeli és elemzi az egyes címleteknek a készpénzforgalomban betöltött szerepét. A jelenleg hatályos készpénzes stratégiájában azonban nem szerepel a címetstruktúra változtatása, mert a 6 bankjegycímlet és a 6 érmecímlet stabilan és megbízhatóan kiszolgálja a készpénzforgalmi igényeket.